Szekszárd megyei jogú település, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék centruma. Az állam legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb kiterjedésű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az állam legkisebb lélekszámú megyei jogú települése.
Szarvas (szlovákul Sarvaš) település Békés megyében, a Szarvasi járás centruma.
Eger megyei jogú település az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves megye és az Egri járás székhelye. A 2011-es népszámlálás információi alapján Észak-Magyarország második legnépesebb települése. Eger hangsúlyos tanítási és kulturális center, itt látható Magyarország egyik óriási bazilikája, az egri főszékesegyház, nagyszámú más nevezetes műemlékkel és múzeummal…
Siófok kikötő- és üdülőváros Somogy megye északkeleti részén. A Siófoki járás székhelye, a Balaton-part legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű, Somogy megye második legnépesebb helysége. Az 1950-es megyerendezésig, a település a Sió-tól nyugatra elterülő része Somogy vármegyéhez, a keletre fekvő körzet mindazonáltal Veszprém vármegyéhez kötődött. Magyarországon, a kereskedelmi szálláshelyek 2019-es összesített vendégéjszakaszáma…
Keszthely a Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, lényeges gazdasággal, hangsúlyos történelemmel és kultúrával büszkélkedhető település, a Keszthelyi járás centruma.
Baja település, Magyarország déli részén, a Duna bal szélén. Bács-Kiskun megye második legnagyobb helysége, a Bajai járás centruma. Figyelemre méltó kikötőváros és közlekedési csomópont. Magyarország 25. legnépesebb települése. Gazdasági, kulturális, tanítási centrum.
Gyula település Békés megyében, a Gyulai járás centruma. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb helysége.
Miskolc megyei jogú település Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú település (előtte 1989-től megyei település). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az állam hetedik leghatalmasabb települése, közel 120 000 lakossal. Dinamikusan fejlődő település. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez kötődött és annak a székhelye volt.
Szeged megyei jogú település, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld leghatalmasabb települése, Csongrád-Csanád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
