Baja település, Magyarország déli részén, a Duna bal szélén. Bács-Kiskun megye második legnagyobb helysége, a Bajai járás centruma. Figyelemre méltó kikötőváros és közlekedési csomópont. Magyarország 25. legnépesebb települése. Gazdasági, kulturális, tanítási centrum.
A Mohácsi-szigettel szemben, Budapesttől 160 kilométerre délre fekszik. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legnélkülözhetetlenebb déli átkelőhely a Dunán.
A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelyiknek keleti szélén Baja belvárosa, nyugati szélén mindazonáltal a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.
1946-53 közt itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette.
1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik színtere.
Kálvária-kápolna
1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Parádé nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a nevezetes bajai halászlét. Az előző években ez a program négy napos fesztivállá bővült.
Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. Attól fogva a település néptáncos életét más tánccsoportok is színesítik, mint a Lippangós Tánccsoport vagy a Sugovica Tánckör.
A település zenei életét két lelkes nem profi kórus is gyarapítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és nagyon sok tamburazenekar is, emellett minden év tavaszán a település iskolái megrendezik az Éneklő ifjúság kórustalálkozót, ugyanakkor a III. Béla Gimnázium Bélás zenedélutánt, ahol az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket. A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templomban, azonfelül a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban minden évben 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a Belvárosi Orgonaesték sorozatban. Ennek az 1998-ban hozott létre fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája.
Látnivalók
A Szentháromság tér a Sugovica folyóval, a Városházával és a Szentháromság-szoborral
Városháza
Türr István Múzeum: Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsődlegesen e szektor muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel és ismerteti a látogatóknak.
Nagy István Képtár
Kálvária-kápolna
Bajai zsinagóga: A Települési Könyvtár a település egyik legjobb kinézettel rendelkező műemlék háza, az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában, tetejébe a mellette található egykori zsidó óvoda-iskolában funkcionál. Az eredeti állapotra a ’80-as évek eleji felújításkor megkülönböztetett figyelmet fordítottak, ezáltal a belső tér-és a kettős galériarendszer is megmaradt régi formájában. A Zsinagóga integrált rituális tárgyait, példának okáért az előcsarnok kézmosóját, a mutatós perselyt, a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatával egyesült erővel, emellett a tóraszekrényt is kényesen helyreállították. A frigyszekrényben pár eredeti kegytárgyat is őriznek, pl. tóra – tekercseket, hanuka-gyertyatartót, imakönyveket.
Éber Emlékház – Galéria
Bunyevác Tájház
Bagolyvár- Miskolczy Ferenc emlékház: Baja szívében, a Szentháromság tér alatt, a Sugovica – magas-parton áll az 1930-as évektől Bagolyvárként közismert bauhaus létesítmény, mely egykor Miskolczy Ferenc (1899-1994) festőművész otthonaként szolgált. A kiállítóhely az 1920-1990 közti időszak baja várostörténeti, művészettörténeti korszakainak helyi sajátosságait, a Bácska polgárváros hétköznapjait ismerteti részleteiben is.
Bácskai Kultúrpalota
Deák Ferenc Zsilip – Zsilipmúzeum
Templomok, szobrok
Gyümölcsoltó Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplom
Szent Szív Plébániatemplom
Szent István Plébániatemplom
Józsefvárosi Plébániatemplom
Baptista Templom
Evangélikus Templom
Református Templom
Szent György Görögkeleti Temetőkápolna
Vodica- Máriakert
II. János Pál Pápa mellszobra
III. Béla király szobra
Petőfi szobor
Szent István szobra
Neptun-szobor
Mészáros Lázár szobra
Wass Albert szobra
Nagy István (festő) szobor
Szentháromság szobor
Türr István mellszobor
Tóth Kálmán (költő) szobor
Déri Frigyes mellszobra
Hüvelyk Matyi szobor-Telcs Ede alkotása
Jelky András szobra
Gábor Áron rézágyú
Tapintható láthatatlan- vakok és gyengénlátók tájékozódását segítő alkotás
Természeti értékek
Baja határában terül el a vadregényes Gemenci erdő. A térség a Duna-Dráva Nemzeti Park része, azaz természetvédelmi oltalom alatt áll. Európa legnagyobb ártéri erdeje fantasztikus értékekkel, gazdag növényvilággal, változatos és jellegzetes állatállománnyal büszkélkedhet. Itt fészkel példának okáért a ritka fekete gólya. Az erdő kedvelt vadászterület.
Elsőrangú fekvésű település és környéke valósággal hívogat a természetbe, az ott eltöltendő szabadidős programokra: erdei sétákat, kerékpártúrákat lehet tenni, a nagyon sok vízfelület mindazonáltal valódi horgászparadicsom. Nyári hónapokban a Duna, emellett a Baja belvárosában kanyargó Sugovica csábít vízi sportok élvezetére, evezésre, kajakozásra, úszásra és napfürdőzésre.
