Turku Finnország legrégibb települése, melyet a 13. században hoztak létre. Az állam ötödik leghatalmasabb települése. Az Aura folyó torkolatánál fekszik. Nyugat-Finnország tartomány, ezen belül a délnyugati Igazi Finnország (Varsinais-Suomi) régió centruma. Turkuban a legmagasabb a svéd lakosok száma.
Az állam egyik legjelentősebb történelmi települése, mivel sokáig ez volt az állam legnagyobb helysége. 1809 és 1812 közt Turku volt Finnország fővárosa. Az állam első egyetemét, a Turkui Királyi Egyetemet ugyancsak itt alapították.
Elhelyezkedése folytán a turkui Finnország második legforgalmasabb tengeri kikötője évi 3,7 millió utassal – csak Helsinki előzi meg évi 8,8 millió utassal.
Turku Délnyugat-Finnországban, a Balti-tenger szigetekkel szabdalt szélén, az Aurajoki folyó torkolatánál fekszik, s a folyó két szélén terül el, bár napjainkban a nyugati oldal jóval kiterjedtebb. A városközpont a folyó torkolatához közelebbi részen helyezkedik el. Kiterjedése 243 km² a szárazföldön.
A folyó keleti oldalát – ahol a Turkui Katedrális szintén felfedezhető – a helyiek csak a „a folyó innenső oldala” (täl pual jokke), amíg a nyugati oldalt „a folyó túloldala” (tois pual jokke) néven emlegetik.
A településben kilenc híd látható, amely átível a folyón. A település első hídját, a Pennisiltat 1414-ben építették, amit onnantól már lebontottak. A mai is létező hidak közül az Auransilta a legrégibb, melyet 1904-ben építettek. A folyó legmodernebb hídja a Teatterisilta a gyalogosforgalom részére lett kifejlesztve 1997-ben. Turku egyik látványossága a Föri, egy kisebb komp, amely gyalogosokat és kerékpárosokat szállít a folyón át.
Turku Finnország legrégebbi települése. Hosszú történelemmel ellátott, mint Finnország leghatalmasabb települése és adminisztratív centruma, de az elmúlt két évszázad alatt Helsinki mindkét szerepet átvette. Eredendően a „Finnország” szó csakis a Turku környéki területet jelentette.
Bár kőkorszaki leletek is alátámasztják a helység létezését, a 13. századig Turku nem volt nagyfokú hely. A település neve a tǔrgǔ szláv szóból ered, melynek mondanivalója „piactér”.
A turkui katedrálist 1300-ban szentelték fel, amely a turkui várral és a Dominicus kolostorral közösen a középkori Finnország leglényegesebb helyszínei voltak. A középkorban Turku volt a turkui püspök, ezt követően a turkui érsekség székhelye, melynek egész Finnország a fennhatósága alatt állt egészen a 17. századig. Annak ellenére, hogy a település nem rendelkezett hivatalos főváros státusszal, mind a hercegek, mind ugyanakkor kormányzók itt rendezték be finnországi rezidenciájukat. Itt alapították meg 1640-ben Finnország első egyetemét, a Turkui Királyi Akadémiát.
1809-ben a főváros Turku helyett Helsinki lett, mikor is Svédország átengedte Finnországot az Orosz Birodalomnak a Finn háború végén. Ennek oka az volt, hogy I. Sándor orosz cár úgy gondolta Turku túl messze fekszik Oroszországtól és túlságosan nagy svéd befolyás alatt áll. A váltás 1812-ben vált hivatalossá. Az itt maradt kormányhivatalok 1827-ben kerültek át Helsinkibe egy nagy tűzvész után, ami kis híján az egész települést elpusztította. A tűzvész után Carl Ludvig Engel német építész tervei alapján biztonságosabban építették újjá. Újabb 20 évig maradt az állam leghatalmasabb települése.
1918-ban újabb egyetemet hoztak létre itt, az Åbo Akademi-t, amely Finnország egyetlen svéd nevelési nyelvű egyeteme. Két évvel később megalapították mellette a finn tanítási nyelvű Turkui Egyetemet. Ez a két egyetem a második ezenkívül a harmadik legnagyobb Finnországban.
A 20. századi Turkut a történészek – akárcsak Jarmo Virmavirta – „Finnország nyugati kapuja” néven emlegetik. A település eszméletlen összeköttetésekkel büszkélkedhet több nyugat-európai országgal, különösképpen 1940 óta Stockholmmal a Botteni-öblön át. 1960-ban Turku volt az első nyugati település, aki testvérvárosi szerződést írt alá Leningráddal. Az oroszországi kommunizmus bukása után sok közismert orosz ment Turkuba a nyugati stílusú vállalkozásbeli gyakorlatot tanulni, például Vlagyimir Putyin, azonkívül Leningrád polgármester-helyettese is.
