Sárospatak település az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik.
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések alapján 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben települési kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban meghatározó kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
![Hazai utazási célpont, Sárospatak](https://kazuar.hu/wp-content/uploads/2021/03/hazai-utazasi-celpont-sarospatak-3.jpg)
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi települési rangot kapott, Mátyás királytól ugyanakkor vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben tekintélyes pestisjárvány pusztított a településben. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az korábbi Magyarország egyik legjelentősebb tanítási intézménye volt.
![Hazai utazási célpont, Sárospatak](https://kazuar.hu/wp-content/uploads/2021/03/hazai-utazasi-celpont-sarospatak-2.jpg)
1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik nagyfokú intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000-2013 közt a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához).
Sárospatak várát több ismert nemesi család is birtokolta, például a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, ezt követően a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.
A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a települést; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A település lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.
1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor meghitt történelmi jellege folytán csábító turistacélpont.
A mai Sárospatak 1883-ban alakult meg a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban ugyanakkor Végardót.
Látnivalók
- Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
- Sárospataki Képtár
- Domján-ház – Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
- Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
- Református Kollégium Akadémiai Gyűjteményeinek Múzeuma
- Szinyei-ház
- Tengerszem – A tengerszem a településtől északi irányba fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
- Trinitárius kolostor
- Vártemplom és rotunda
- Sárospatak Település Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz tekintélyes ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére ajánlott.
- A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „jókora kőházként”, ezt követően gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakóhelyeket és magtárat létesítettek benne. Jelen pillanatban a Farkas Ferenc Művészeti Iskola funkcionál benne.
- Jezsuita kolostor
- A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a településben, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz ezt követően barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.
- Ferences kolostor
- A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a helység szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, ezután a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára ellenben a visszatemetett alapok nem láthatóak.