Debrecen a hazai virágkarnevál fővárosa

Debrecen a hazai virágkarnevál fővárosa

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb kiterjedésű és második legnépesebb helysége, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú település. A megye népességének csaknem 38,2%-a él itt. Debrecen a Tiszántúl leghatalmasabb települése. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagy táj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési centruma, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

A 13. században említik első alkalommal írásban. 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi települési rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték nevezetes vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme esetén kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848-49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok során többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban fontos károkat szenvedett. Az 1950-es megyerendezés előtt Hajdú vármegyéhez kötődött. Debrecen település napja: április 11.

Debrecen a hazai virágkarnevál fővárosa

Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma több éves átlag alapján nagyjából évi 2000.2013-ban itt mérték az állam napsütéses óráinak legmagasabb számát, ami ebben az évben 2321,7 óra volt.

Az évi átlaghőmérséklet 10 C körüli. Az év legmelegebb hónapja a július +20 C, a leghidegebb ugyanakkor a január 2 C átlaghőmérséklettel. A téli hónapokon kívül gyakoriak az áprilisi vagy májusi fagyok.

2018-ban Debrecen beleesett abba a kis területbe, ahol a napsütéses órák száma a legmagasabb volt az országban, és a legkevesebb csapadék is hullott.

A történelmi városmag a település tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített tartományban alakult meg. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredendően kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, nézve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel (gledícsával) kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét mutatja, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, testhezálló őrséggel ellátva. A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.

Debrecen a hazai virágkarnevál fővárosa

A belváros központi kiterjedése a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a település főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett „derék-utcák” (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.

Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. A településben a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt sajátos. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a települést, hogy az a település árkán túl létesítsen kedvező területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek részére. Mindent összevetve fejlődtek ki a települést övező kertségek. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a település levegőjét is tisztították. A települési tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890-1910 közt megkétszereződött, mind többen és többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek terjedésével a kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt szakaszosan kintebb szorultak. A mai Debrecent ugyancsak kertségek veszik körül (pl. Bellegelő-kert, Bizcó István-kert, Bayk András-kert, Bánk, Nagycsere, Bocskaikert), jó részük már hozzávetőleg belterületnek tekinthető.

Látnivalók

  • Debreceni Református Nagytemplom
  • Debreceni Református Kollégium
  • Debreceni Református Kistemplom
  • Debreceni Megyeháza
  • Debreceni Városháza
  • Debreceni Egyetem
  • Füvészkert
  • Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
  • Szent Anna-székesegyház
  • Régiposta étterem
  • Nagyerdő (gyógyfürdővel, kis tóval, állatkerttel, vidámparkkal, az egyetem főépületével)
  • Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont
  • Déri Múzeum (gazdag gyűjtemény, például Munkácsy Mihály festményei; ókori egyiptomi gyűjtemény)
  • Virágkarnevál évente augusztus 20-án
  • A Debreceni Református Kollégium Múzeuma (könyvtár, képtár, iskolatörténet)
  • Delizsánsz Kiállítóterem
  • Holló László Emlékmúzeum
  • Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
  • Zsuzsi Erdei Vasút
  • Állatkert
  • Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Center – Kelet-Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb kongresszusi centruma. Itt látható többek közt a 4 csillagos Lycium szálloda és a MODEM.