Sárospatak település az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik.
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések alapján 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben települési kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban meghatározó kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi települési rangot kapott, Mátyás királytól ugyanakkor vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben tekintélyes pestisjárvány pusztított a településben. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az korábbi Magyarország egyik legjelentősebb tanítási intézménye volt.
1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik nagyfokú intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000-2013 közt a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához).
Sárospatak várát több ismert nemesi család is birtokolta, például a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, ezt követően a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.
A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a települést; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A település lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.
1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor meghitt történelmi jellege folytán csábító turistacélpont.
A mai Sárospatak 1883-ban alakult meg a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban ugyanakkor Végardót.
Látnivalók
- Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
- Sárospataki Képtár
- Domján-ház – Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
- Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
- Református Kollégium Akadémiai Gyűjteményeinek Múzeuma
- Szinyei-ház
- Tengerszem – A tengerszem a településtől északi irányba fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
- Trinitárius kolostor
- Vártemplom és rotunda
- Sárospatak Település Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz tekintélyes ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére ajánlott.
- A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „jókora kőházként”, ezt követően gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakóhelyeket és magtárat létesítettek benne. Jelen pillanatban a Farkas Ferenc Művészeti Iskola funkcionál benne.
- Jezsuita kolostor
- A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a településben, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz ezt követően barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.
- Ferences kolostor
- A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a helység szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, ezután a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára ellenben a visszatemetett alapok nem láthatóak.
