Winnipeg Kanada Manitoba tartományának leghatalmasabb települése és közigazgatási centruma. Kiterjedése 464 km², vonzáskörzetével közösen 5303 km². Lakossága 633 451 fő, települési övezetével egyesült erővel 641 483 fő, vonzáskörzetével egyesült erővel 694 668 fő (a 2006-os népszámlálás adatai alapján).
A Vörös folyó és az Assziniboin folyó találkozásánál (The Forks), Észak-Amerika földrajzi középpontjának közelében helyezkedik el.
A közelében tavak százai láthatóak, köztük a Föld 11. legnagyobb tava, a Winnipeg-tó, a Manitoba-tó és az Erdők tava (angolul Lake of the Woods).
A hosszúsági fokokat nézve Kanada közepétől valamivel nyugatra helyezkedik el, hozzávetőlegesen 100 kilométerrel északi irányba az Egyesült Államok határától, a kanadai préri keleti szélének közelében, a Winnipeg-tótól 70 kilométerre délre. A Vörös-folyó árterében épült, termékeny mezőgazdasági vidék veszi körül. A talaj agyagos, felül vastag, termékeny fekete réteggel.
Éghajlata nedves kontinentális. A tavasz és az ősz rövid, csaknem hathetes, de változékony ilyenkor az idő. (Októberben mértek már 30,5 és -20,6 C, májusban 37.8 és -11.7 C-ot is). A telek hosszúak és hidegek. Mivel nem messze nincsenek az éghajlati hatásokat mérséklő hegyláncok, a régió ki van téve heterogén éghajlati rendszerek, köztük a hideg sarki hatásainak. Ugyanakkor gyakrabban emelkedik 30 C fölé a hőmérséklet, mint bármely másik kanadai nagyvárosban. November és március közt javarészben fagypont alatt van a hőmérséklet, május közepe és szeptember közt ugyanakkor 20 C felett.
A kanadai környezetvédelmi minisztérium alapján a Föld leghidegebb 600 ezer lakosúnál népesebb települése. Ugyanakkor sok a napsütés, minden évben több, mint 2300 óra. A winnipegi negatív hőmérsékleti rekord -47.8 C (1879. december 24).
A winnipegi tömegközlekedés kezdetei 1882-ig nyúlnak vissza, mikor is lóvasutat hoztak létre. 1891-től ezeket villamosok váltották fel, amelyek 1955-ig futottak. 1918-tól autóbuszokat is alkalmaztak, 1938 és 1970 közt ugyanakkor trolin is lehetett közlekedni. A mai helyi tömegközlekedési cég, a Winnipeg Transit már csak dízelüzemű buszokat alkalmaz. Több évtizede megvalósulatlan gondolat, hogy a városközpontot szélsebes vasúti, vagy buszösszeköttetéssel kellene ellátni a Manitobai Egyetem külvárosi kampuszával.
A téli és a nyári hőmérséklet erős ingadozásai folytán az utak javarészben rossz állapotban vannak.
A település a 75-ös manitoba tartományi főúton át közvetlen összeköttetésben van az Egyesült Államokkal. (A határon túl az I-29-es és az US 75-ös főutakban folytatódik. Az út Kanadában Emersonnál végződik. Itt van a legforgalmasabb határátkelőhely Vancouver és a Nagy Tavak közt. Az emersoni kereskedelmi forgalom jórésze winnipegi eredetű, vagy oda tart. Winnipeg településen belül a főút neve Pembina főút (42-es út).
A városközpontban elhelyezkedő winnipegi buszpályaudvarról Greyhound Canada, Jefferson Lines, Grey Goose Bus Lines, Beaver Bus Lines és a Brandon Air Shuttle társaságok közlekedtetnek helyközi és internacionális járatokat.
Winnipeg repülőtere, amely 2006 decemberében kapta a Winnipegi James Armstrong Richardson Internacionális repülőtér nevet ebben a pillanatban fejlesztés alatt áll. Új terminálját, egy irodaházat és egy második hotelt 2009-ben tervezik átadni. Ez volt Kanada első internacionális repülőtere, mikor is 1928-ban Stevenson Aerodrome néven átadták.
