Veszprém megyei jogú település a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi település, a királynék települése. 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet is viselni fogja. Magyarország egyik legrégebben hozott létre települése, nagyjából egyidős az állammal. Légvonalban a Balatontól 11 km-re, Székesfehérvártól 40 km-re, Budapesttől mindazonáltal 97 km-re fekszik, a Bakony déli részén.
Anonymus (III. Béla király jegyzője) írásai alapján, itt akkorra már állt egy vár, mely valószínűleg egy 9. századi frank erőd lehetett, mikor is a magyarok első alkalommal elfoglalták a területet. A veszprémi, esztergomi és székesfehérvári várak voltak a legkorábbi magyar kővárak, melyeket már Géza főherceg uralkodása közepette építettek, mikor is a földvárak még sokkal gyakoribbak voltak.
Veszprém településének kardinális vallási funkciója volt abban a harcban, hogy a kereszténységet hivatalos vallássá tegye a Magyar Királyság területén. I. István győzte le legfőbb ellenfele, Koppány pogány seregeit a település közelében. A település 1009-ben Magyarország első püspöki székhelyévé, 1993-ban mindazonáltal egyik érseki székhelyévé vált. Ezen kívül a település lett az ugyanolyan névvel illetett Veszprém vármegye székhelye, mely a Magyar Királyság egyik legrégebben hozott létre vármegyéje volt.
- István király Veszprém települését és birtokait feleségének, Gizella királynénak ajándékozta, innentől kezdve ugyanakkor a település a mindenkori magyar királyné birtoka lett. A Magyar Királyság királynéit évszázadokon át a veszprémi püspök koronázta meg. Innen ered a település beceneve, a „királynék települése” titulus. Az 1294-es évben Fenenna királyné erősítette meg azt a kiváltságot, miszerint a királynénak joga van begyűjteni a Veszprém vármegyei templomok adományait.
Veszprém rendelkezett a Magyar Királyság első egyetemével. A hallgatók több évszázadon át tanultak itt jogot és művészetet. Végül az egyetemet tűzvész pusztította el 1276-ban, mikor Csák Péter betört a településbe és szüntette meg a Veszprémi Egyházmegyét. A település a 20. században vált újból egyetemi várossá.
A település az 1526-os mohácsi csata után 1684-ig állandóan gazdát cserélt az osztrákok és az oszmánok közt. A török 1552-ben kifosztotta, bár nem tudta fenntartani a megszállást: a Balatontól északi irányba fekvő vidék a Magyar Királyság része maradt. A település később a Habsburg Birodalom, ezt követően 1867 után az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.
Röviddel a második világháború vége előtt Veszprémet a 3. Ukrán Front szovjet csapatai foglalták el 1945. március 23-án a bécsi offenzíva alatt. A nagy fölénnyel nyugat felé haladó szovjet egységek súlyos csatákat vívtak a Wiking és a Hohenstaufen SS hadosztályaival szemben. A várnegyed szerencsésen elkerülte a háború károsításait. A települést ért bombatámadások következtében keletkezett lakóépületkárok enyhítése érdekében a vár épületeinek tekintélyes hányadát lakóépületekként használták.
Nagy odaadással és a részletekre való odafigyeléssel a települést 1945 és 1953 közt azt lehet mondani az eredetihez híven egész pompájában újjáépült. 2023-ban Veszprém válik ezt követően Európa kulturális fővárosává, melyre Debrecen és Győr is jelentkezett.
Látnivalók
– A várnegyedben
- A veszprémi érsekség főszékesegyháza, 10. századi alapokon, 14. századi gótikus altemplommal
- Gizella-kápolna: Veszprém legrégibb középkori építménye; a 13. században, gótikus stílusban épült.
- Várkút: 41 méter mély kút a Gizella-kápolna előtt
- Püspöki (ma Érseki) királyi kastély: késő barokk építmény a Szentháromság téren, Fellner Jakab alkotása
- Ún. Nagypréposti királyi kastély
- VEAB székház
- Szent György-kápolna: a 10. századi építmény romjai a székesegyház mögött
- Gizella Királyné Múzeum
- Ferences templom
- Dubniczay-ház
- Csikász Galéria
- Művészetek háza
– A várnegyeden kívül
- Laczkó Dezső Múzeum
- Petőfi Színház
- Városháza
- Pósa-ház
- Szerelem-sziget
- Megyeháza
- Erzsébet-liget
- Szent István völgyhíd, közismertebb nevén: a Viadukt
- Margit-romok
- Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
- Gulya-domb
- Cseresznyés kúria (Veszprém Hotellel szemben)
- Meggyesi kúria (Veszprém Hotellel szemben)
- Iparkamara építménye
- Óváros tér szecessziós objektumai
- A felújított Belváros és belső udvarai
- Séd Filmszínház (Pannon Várszínház)
