Monterrey Mexikó egyik hatalmas települése, Új-León tagállam fővárosa. A szűken vett település (Monterrey község) lakossága 1 135 512 fő (2010), de a hozzá tartozó agglomerációt több mint 4 millióan lakják, ezzel a harmadik legnépesebb az országban a mexikóvárosi és a guadalajarai agglomeráció után.
A település egy Monclovától Ciudad Victoriáig nyúló hosszanti medencében fekszik, átlagosan 500-600 méteres magasságban, a környező hegyek a Keleti-Sierra Madre részei, némelyikük a 3000 m-es magasságot is meghaladja. A régió jelentősebb hegyei a Cerro del Topo, a Cerro de las Mitras, a Cerro de la Silla, a kisebbek közül a Loma Larga, a Cerro del Mirador és a Loma del Obispado. Szomszédos községei, északról indulva az óra járásával egy irányba haladva: General Escobedo, San Nicolás de los Garza, Guadalupe, Juárez, Santiago, Santa Catarina és San Pedro Garza García.
A település fő folyója a Santa Catarina, mely ugyan az év legnagyobb részében kiszárad, de az esős évszakokban áradásokat is okozhat. Régebben létezett egy Santa Lucía nevű patak is, mely ivóvízzel látta el a környéken letelepedő első lakókat. A település keleti részén végigfolyik még egy kisebb folyóvíz, az Arroyo de la Silla.
Sajátos növényei: a mezquite, heterogén tölgyek, huizache-félék (ez több növénynemzetséget is jelent, pl. az akácia) és a maguey (agávé-féle). Állatvilága nem túl változatos: jelen vannak rókák, menyétek, oposszumok és változatos megoldású madár, köztük galambok.
Ásványkincsei közt építkezéshez szükséges anyagok alapanyagai megjelennek: mészkő, dolomit, kaolin, homok és gipsz.
Éghajlata igen forró, gyakran szélsőséges: a hőmérséklet havi átlaga 14,4 C (január) és 28,6 C (július) közt ingadozik, de előfordult, hogy januárban a havi átlaghőmérséklet 8,2 C volt, júliusban ugyanakkor 34,8 C-os hónapos átlagot is mértek már. A hőmérséklet éves átlaga 22,3 C, az eddig mért leghidegebb érték -7,5 C volt, a maximum rekordja mindazonáltal 48,0 C. A legtöbb csapadék júniustól szeptemberig hull, az éves átlag 591 mm. Tavasztól őszig a nyugati és a délkeleti szelek a leggyakoribbak, télen északi szél is fúj.
Időnként hurrikánok is elérik a települést: 2010-ben példaként az Alex névre keresztelt példány hatalmas pusztítást végzett Monterreyben, több mint 10 halálos áldozatot is követelve. A havazás igen ritka jelenség, bár példaként egyszer 1967-ben 8 óra alatt 51 cm hó is hullott.
A településben több felhőkarcoló épült fel és a következő években még többet terveznek építeni. Pillanatnyilag a szűken vett Monterreynek 8 db 90 m-nél magasabb objektuma van, de már épül mind közül a legnagyobb, a 47 szintesre (206 m magasra) tervezett Pabellón M. A már megépültek közül legmagasabb a 2010-ben épült és 180 méteres Centro de Gobierno Plaza Cívica, második helyen az Oficinas en el Parque Torre 2 irodaház áll, mely 1998-ban jött létre és 115 m magas, amíg a maga 111,4 méterre felnyúló magasságával harmadik helyre szorult a 2009-es építésű AVE Centro Médico Integral.
Monterreyen áthalad a Nuevo Laredónál Mexikó területére érkező és onnan délre tartó Pánamerikai főútvonal (helyi neve: Carretera Nacional), illetve a Carretera Interoceánica nevű 40-es főút, ami keresztben szeli át az országot: az Atlanti-óceán szélén fekvő Matamorostól a Csendes-óceán szélén felépült Mazatlánig. A Saltillón és Matehualán át Mexikóvárosba haladó főút a legfontosabbak közé sorolható.
Távolsági buszok indulnak Mexikó más városaiba éppen úgy, amint az USA területén találhatókba is.
Az agglomerációnak két internacionális repülőtere van: a General Mariano Escobedo internacionális repülőtér és a Del Norte internacionális repülőtér.
Három fő vasútvonal érinti Monterreyt: a Nuevo Laredo – Mexikóváros közti, a Tampicóba induló és a Mazatlánba induló.
A településben két metróvonal (nevük: Metrorrey) üzemel: az 1-es vonal az északnyugati és a keleti részt köti össze a városközponttal, a 2-es vonal észak-déli irányban szeli át a települést. A két metró útja a Cuauhtémoc állomáson keresztezi egymást.
A szűken vett Monterreyben 2011-ben 489 493 gépkocsit és 4770 kamiont tartottak számon.
Műemlékek
Palacio del Obispado – püspöki királyi kastély: 1787-ben építtette Rafael Verger, a monda alapján egy éhínség után munkát adva ezzel a szegényeknek.
Szeplőtelen fogantatás székesegyház – a templom a Zuazua és Padre Jardón utcák sarkán áll. 1663-ban kezdték építeni, 1735-ben már állt a főhajója, 1791 körül fejezték be.
Capilla de los Dulces Nombres – egy 1850-ben épült kápolna, a Matamoros és a Dr. Coss utcák sarkán áll.
Antiguo Palacio Municipal de Monterrey – a Zaragoza és a Corregidora utcák találkozásában áll. 1789-ben kezdték el építeni, ma a települési múzeum funkcionál benne.
Edificio del Colegio Civil – 1870-ben épült a Colegio Civil utcában.
El Golfo vasútállomás – a 19. század végén épült, a Colón és Emilio Carranza utcák találkozásánál áll, a Mexikói-öböl felé vezető vasút végállomása volt.
Casa del Campesino – eredendően a kormányzó palotája volt, utána kórház.
Emlékművek
1984-re jött létre a Faro del Comercio nevű, közel 70 méter magas emlékmű a helyi kereskedelmi kamara alapításának századik évfordulójára. A tetején elhelyezett lézer éjszaka pompázatos fényekkel világítja be az eget.
Múzeumok
Museo de Monterrey – nem szolid múzeum, hanem valóságos kulturális center, rendezvényekkel. Művészeti kiállítása mellett érdekes a mexikói baseball hírességeit bemutató részlege is. A tárlat a Cuauhtémoc sörfőzde kertjében üzemel.
Museo Regional de Nuevo León – a püspökség dombján felfedezhető, mely a település egyik legjobb kilátópontja. Csodás fény- és hangjátékairól is ismert.
Museo de Arte Contemporaneo (MARCO) – mai művészeti múzeum, egész Latin-Amerika legjelentősebb ilyen jellegű intézménye. 1991-ben nyitotta meg kapuit, akkortól minden évben 3-4 időszaki kiállításnak is otthont ad, gyermekek részére is sok programot rendeznek. Épületét Ricardo Legorreta tervezte, előtte mindazonáltal Juan Soriano óriási, 4 tonnás galambszobra áll. A múzeumhoz tartozik még konferenciaközpont, könyvtár, mozi, színház, boltok és kávézók.
Museo de Historia Mexicana – az 1994-ben nyílt múzeum az állam történetét szemlélteti, szokták „a mexikóiság múzeumának” is emlegetni.
Museo del Noreste (MUNE) – 6 teremben, 1600 m²-en ismerteti a környező mexikói államok és Texas történetét, 2007-ben nyílt meg.
Museo del Acero Horno 3 – egy 1965-ben hozott létre acélgyárat szemléltet, melynek 3. számú kohója 1500-2000 tonna kapacitású volt. Miután az üzem megszűnt, 2007-ben adták át benne ezt az érdekes múzeumot.
Planetario Alfa – kivételes futurisztikus formájú alkotmány: egy 63 -ban megdöntött henger, mely 40 méter átmérőjű és 34 méter magas. Eltérő kiállításokat magába foglal (köztük régészetit is), ezenkívül egy kb. 400 férőhelyes IMAX-mozit. Közelében egy csillagvizsgáló is funkcionál.
Centro de las Artes Pinacoteca de Nuevo León – képtár, költségmentes belépéssel.
A településben több tradícióknak megfelelő ünnepséget szerveznek minden évben. Március 21-én Benito Juárez születésnapját ünneplik, de egyúttal tavaszváró felvonulást is tartanak a település beöltözött óvodásai, április 30-án ugyanakkor gyermeknapot rendeznek. Mexikó függetlenségének napján, szeptember 15-én mindazonáltal zenés-énekes-játékos mulatságot tartanak a főtéren, az állam kormányzója e napon évente jelképesen kikiáltja a függetlenséget, másnap mindazonáltal katonai felvonulással tisztelegnek a régi események előtt. Szeptember 20-án a városalapítás évfordulóját, október 31-én ugyanakkor álarcos bulikkal a boszorkányok éjszakáját ünneplik. November 20-án, a forradalom évfordulóján szintén katonai felvonulást, december 12-én ugyanakkor vallási ünnepet tartanak: ekkor ünneplik a Guadalupei Szűzanya napját, vallásos előadásokkal és misékkel, de egyúttal zenés mulatságokkal is egybekötve.
Régen gyakran szólalt meg ezen a vidéken egyesült erővel az ősi ütőhangszer, a teponaztli és a régi fúvós hangszer, a chirimía. Ennek továbbéléseként a tamborilerók ma is gyakran zenélnek dobon és klarinéton, leginkább a polka, a huapango, a chotíz, a redoba és a jota ütemeit játsszák. Újabb születésű és egész Új-Leónban híres megjelenés, amikor harmonikán, bajo sextón és nagybőgőn zenélnek közösen.
A település kézművesei közt ma is találhatunk szíjgyártókat, fazekasokat, korszerű keramikusokat, üvegfújókat, kristálymetszőket, kovácsokat, papírvirág-készítőket, ixtleszőnyeg-készítőket és fafaragókat.
