Törcsvár (románul Bran, ezelőtt Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.
A vár a Törcsvári-szorost, a Déli-Kárpátok egyik legnélkülözhetetlenebb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 közt a német lovagok építették, melyet kiűzésük után az uralkodó, II. András leromboltatott. 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezentúl a székely ispánsághoz kötődött. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó településének birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.
1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, hangsúlyos magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Törcsvári járásának székhelye volt. 1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, ezt követően 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény megfigyelhető benne.
A Törcsvári-szoros előtt áll egy 100 m magas hegyen a Törcsvári kastély, Erdély egyik legépebb, középkori jellegét is megőrző vára. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum funkcionál, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be. A popkultúra Drakula gróf lakhelyeként tartja számon.
Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, mindent összevetve itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is tekintélyes hányadok állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.
