Tanger figyelemre méltó kikötőváros Marokkóban a Gibraltári-szoros nyugati végénél. Lakossága elővárosokkal 974 000 fő volt 2014-ben.
Nagy forgalmú kereskedelmi center és iparváros. Nagyszámú bankja, nevezetes kaszinója és mozgalmas éjszakai élete markáns internacionális légkört kölcsönöz neki.
Évszázadokon keresztül a két földrész kapuja volt. Az i. e. 5. században alapították a karthágóiak. A főníciaiak, a görögök, ezután rómaiak, mind hoztak létre itt települést. A rómaiak alapította Tingist a vandálok foglalták el (5. század), ezt követően a bizánciak szállták meg (6. század), végül mindazonáltal az arabok vették be (8. század). Ez utóbbiak 711-ben innen indultak el Spanyolország meghódítására. A későbbi évszázadokban Tanger megszállói közt találjuk a portugálokat (1471-1580 és 1656-1662), a spanyolokat (1580-1656) és az angolokat (1661-1684). Ezt követően Tanger az arab Marokkó része lett. Aranykorát 1912 és 1956 közt élte, amikor internacionális közigazgatás alatt állt és virágzó kereskedelmi center volt.
Centruma a forgalmas Grand Socco piac, ahol éjjel-nappal folyik az élet. Hivatalos neve a térképen Place du 9 Avril 1947. A Grand Socco ellenkező oldalán áll a Sidi Bou Abid-mecset. Minaretje fajanszdíszítésű. A Grand Socco mellett kezdődik az óváros (medina), amit a kasbah (fellegvár) ural – ez magában foglalja a Dár-el-Makhzen-t (szultáni királyi kastély), melynek lakosztályaiból marokkói művészeti múzeumot hoztak létre, benne az állam eltérő tájainak művészeti tárgyaival.
A Marokkói Ókortörténeti Múzeumnak a Dár Sorfa-palota házigazdája.
Szintén az óvárosban van a 17. századi Nagymecset.
A tengerparthoz közeli Avenue d’Espagne pálmafasoros sétányán járva, éttermei, szállodai kávézói, internacionális élete, Nizza hangulatát idézi fel.
A település környéke fürdő- és üdülőhelyek sokaságából áll.
Tangertől keletre és nyugatra fekszik a Malabata-fok és a Spartel-fok, mindkettőn van világítótorony. A kettő közt csaknem 22 km-nyi, sziklás kis öblökkel tarkított elegáns tengerpart húzódik, ahonnét kilátás nyílik a szoroson keresztül Spanyolország földjére.
