Tajvan egy 35 980 km² kiterjedésű sziget Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceánon, nem nagy távolságra Kína partjaitól. A sziget alkotja 99%-ban a Kínai Köztársaság területét. A Tajvan elnevezést gyakran használják a Kínai Köztársaság megnevezésére is, főleg az állam ENSZ-ből való kizárása óta.
Az ázsiai kontinenstől a 161 kilométer széles Tajvani-szoros választja el a 394 kilométer hosszú és 144 kilométer széles szigetet. Tőle északkeletre a Japán szigetvilág és a Kelet-kínai-tenger van, a Rjúkjú-szigetek legdélebbi tagja tőle közvetlenül keletre esik, délen ugyanakkor a Fülöp-szigetek övezi. A sziget a Ráktérítő vonalában fekszik, éghajlata trópusi, valamint szubtrópusi.
A szigetet 1895 és 1945 közt a Japán Birodalom kormányozta, amelytől a szigetet a Kínai Köztársaság a második kínai-japán háború eredményeképp szerezte vissza. Négy évvel később a nacionalisták elvesztették a kontinentális Kína feletti uralmat a kínai polgárháborúban elszenvedett vereség folytán, és a szigetre vonultak vissza. Tajvanra az 1949-ben alakult kommunista Kínai Népköztársaság is igényt tart, mivel önmagát a Kínai Köztársaság utódállamának tartja. Japán a szigetet a Csing Birodalomtól szerezte, miután legyőzte azt az első kínai-japán háborúban. Az 1945-ös feltétel nélküli megadáskor Japán minden követeléséről lemondott a szigetet illetően, de azt nem kötötte ki, hogy precízen melyik államnak nyújtja át a Tajvan feletti rendelkezési jogot. Ez később egy komplex problémához vezetett Tajvan jogi és politikai státuszát illetően.
Tajvan szélsebes gazdasági növekedése a második világháborút követő évtizedekben erős gazdasági hatalommá tette, amely az ázsiai tigrisek sorába emelte. Ez a óriási növekedés „tajvani csoda” néven is ismert. A sziget technológiai ipara kulcsfontosságú szerepet játszik a világgazdaságban. A tajvani vállalkozások gyártják a Föld vásárlói elektronikájának tekintélyes részét, habár ezek döntő része napjainkban már a tajvani tulajdonú, kontinentális Kínában fedezhető fel gyárakban készül.
