Szingapúr független állam, törpe városállam Ázsia délkeleti részén. Az állam főszigetét északról a 900-1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, ahol közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit simha, vagyis oroszlán és az ugyancsak szanszkrit pura, azaz település szavakból kapta.
1965-ös függetlenedése óta az Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, melyet nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt mivel a térség brit gyarmati centruma. Stratégiai jelentőségű kikötője hamar a planéta talán legfejlettebb államává tette a települést.
Napjainkban már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, mivelhogy ma centrumában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a korszerű sugárutak és boltok mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények óvják a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumit ragasztgat, nem a kijelölt helyen megy keresztül az úttesten vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen.
Vélhetően a terjedelmes szigor folytán, a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűncselekményt. Internacionális tanulmányok alapján ez az állam a legkevésbé korrupt a világon. Minden szingapúri férfi állampolgár részére (sőt a nem állampolgár betelepültek is) kötelező a kétéves sorkatonai szolgálat. Ugyan történelme esetén még nem keveredett háborúba a városállam, ma ámde százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
Szingapúr az ugyanolyan névvel illetett szigeten terül el, ezen kívül még kb. 60 kisebb sziget (Jurong, Tekong, Ubin stb.) alkotja. A kis kiterjedésű állam legnagyobb része síkság, és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén. Ezekből a legmagasabb a Bukit Timah nevű domb 163,63 méterrel a tenger szintje felett. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét szakadatlan növelik, ezáltal példaként 1960-ban Szingapúr kiterjedése még csak 581,5 km volt, szemben a mai 716,1 km -rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt meg sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Ennek kárpótlásaként alkották meg a település állat- és növénykertjét, amely a planéta talán legszebbje a maga műfajában, trópusi gyűjteménye mindazonáltal példátlan. Saját vízforrása alig létezik a sziget egyetlen édesvízkészlete az esővíz, amit több víztározó gyűjt össze (Seletar, Murai, Pandan stb.).
Szingapúr tulajdonképpen városállam. A városközpont a fő sziget déli szélén terül el, de az eredeti esőerdőkből a sziget más részein sem maradt sok. Tudatos várostervezés folyik, elegáns települési parkokat alakítottak ki. A botanikus kert trópusi gyűjteménye nem mindennapi.
Szingapúri látnivalók
- A Clarke Quay az angol gyarmati idők egykori folyami kikötője a Singapore-folyón. A felhőkarcolók árnyékába szorult, gyarmati időket idéző házikók zsúfolt kiülős éttermekké, esti szórakozóhelyekké alakultak keresztül.
- Az 1887-ben megnyitott Beach House-t a korszerű városállam megalapítójáról Raffles Hotelnek nevezték el, és 1987-ben műemléknek nyilvánították.
- A Sentosa-sziget ezernyi természeti és mesterséges látványossággal kiépített hely a turistáknak és a helyieknek szintúgy. Itt látható az egyetlen megmaradt tengerparti erőd, a Siloso-erőd. A Lepkék Parkja, a Rovarok Királysága és az óceanárium a régió állatvilágának egy-egy részletét ismerteti.
- Szingapúri állatkert
- Jurong madárpark
- A Gardens by the Bay az ökoturizmus célpontja, két óriás méretű üvegházzal és tizennyolc mesterséges, napenergiát gyűjtő fával.
