Szigetvár Baranya megyei település, a Szigetvári járás centruma.
A dél-dunántúli helység Baranya megye nyugati részén, a Tolna- Baranyai-dombvidékhez tartozó Dél-Zselicnek a Dráva menti síksággal határos déli szegélyén helyezkedik el. A települést kettészeli az Almás-patak, amely szabályozása előtt gyakorta megáradt, s a környéket mocsaras ártérré változtatta.
A település közúton Barcs és a főváros felől a 6-os, Balatonszemes-Kaposvár irányából a 67-es főúton közelíthető meg; Kadarkúttal a 6607-es út, Sellye térségével (Drávafokkal) az 5808-as út köti össze.
Barcstól és a horvát államhatártól 31, Pécstől 35, Kaposvártól 40 kilométer távolságra felfedezhető. Érinti a Gyékényes-Pécs-vasútvonal, amelyhez Szigetvár vasútállomáson az 1977-ben történt megszüntetéséig csatlakozott a Kaposvár-Szigetvár-vasútvonal is.
Látnivalók
Vár
A Szigetvártól 16 km-re északi irányba elhelyezkedő Almamellék község melletti ősbükkösben eredő Almás-patak a középkorban a mai Szigetvár térségében vizenyős, ingoványos területet teremtett meg, amelyiknek egyik szigetén a 15. század első felében építtette fel kicsiny várát Szigeti Antimus Osvald földesúr. Az évszázadok esetén ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, amely magában foglalta a települést is. A település és a vár 1473-ban az Enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Miután I. Szulejmán török szultán elfogatta Török Bálintot, a rabságban található várúr felesége, Pemfflinger Katalin 1543-ban a végvárat átadta Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben főkapitányként Zrínyi Miklós került az elődje, Horváth Stancsics Márk által irányított korszerűsítés eredményeként a fázis legkorszerűbb és legerősebb várai közé számító erőd élére. A várat Szulejmán szultán százezres serege csak hosszú ostrom után tudta elfoglalni 1566. szeptember 7-én.
Turbéki kegytemplom
A városközponttól csaknem három kilométerre északkeletre, a nevében Nagy Szulejmán hajdanvolt türbéjének emlékét őrző Turbékpusztán áll a vár és a település töröktől való visszavételét követően kialakult búcsújáróhely Segítő Boldogasszonynak szentelt temploma. A régi hagyományra támaszkodó közvélekedés alapján – melyet a Szulejmán-kutatócsoport által a közelmúltban elvégzett vizsgálatok eredményei megcáfoltak – itt épült fel a Szigetvár ostroma közben eltávozott szultánnak emléket állító sírhelyet és az ehhez kapcsolódó derviskolostort őrző erőd.
Az első, e helyütt álló, még a 18. század legelején fából és sárból épült kis kápolnát az aktuális ismeretek alapján két szakaszban, 1770-re téglatemplommá építették át. Ekkor létesítették a kegyhely gondozását végző szerzetesek hajlékául szolgáló, a kápolna mögött látható ferences remetelakot is. A török feletti győzelmet hirdető híres főoltárképét, a passaui kegykép másolatát, 1741-ben Wolff Karl Hauer hozta létre. A templom mai, végleges alakját az 1910-es évek elején elvégzett átalakítás-felújítás eredményeként nyerte el, a homlokzatán ekkor a török és magyar állam a Szulejmán szultánra és egykori sírépítményére emlékező, kétnyelvű táblát helyezett el. Az egykor neves búcsújáróhely népszerűsége, mely a régióból származó magyar, cigány, horvát és német hívek tömegeit vonzotta, napjainkra erősen megkopott.
Szent Rókus római katolikus templom (eredendően török dzsámi)
A Zrínyi tér déli részén elhelyezkedő Szent Rókus-plébániatemplom a török flotta parancsnokaként a lepantói tengeri ütközetben elesett Müezzinzáde Ali pasa vakufjának, azaz kegyes alapítványának jövedelméből épült dzsámi többszöri átépítése révén nyerte el mai formáját. Az alapító nevét viselő, de csak annak halála, 1571 után, újabb datálás alapján 1579/1580-ra elkészült, centrális alaprajzú imahely csaknem 16 méteres oldalhosszával a legnagyobb hazai oszmán építészeti emlékek közé sorolható. 1780-as években végzett megváltoztatás közben került a kupola boltozatára id. Dorfmeister Istvánnak (1729-1797), a hazai barokk-rokokó festészet jeles alakjának a vár és a település visszavétele 100. évfordulójára kreált, mitologikus-allegorikus hangvételű monumentális freskója. Ennek egyik oldalán az erőd 1566. évi bevételét, a halott szultánt és a mártírhalált szenvedő Zrínyi apoteózisát, másik felén mindazonáltal a vár 1689-es feladását és a legyőzötteknek a császári csapatok parancsnoka előtti hódolatát örökítette meg.
Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő
A fürdő 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tör fel, 1966 óta. Nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos, magas fluoridtartalmú víz, amely főleg a mozgásszervi, valamint reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Fluoridtartalma az időskori csontritkulás lassítását is elősegíti.
Zrínyi tér
A település legjobb kinézettel rendelkező tere, itt áll a Szent Rókus-templom, a Szent Rókus-szobor és a település szimbólumának tartott Oroszlán-szobor is.
Vigadó
Kulturális centrum, épült Makovecz Imre tervei alapján. Az időközben végrehajtott tervmódosítások figyelembevételével és az e célra megnyíló források segédkezésével 2013 nyarára nyerte el aktuális formáját.
Salamon-ház
Polák-kastély
Magyar-Török Barátság Park a település melletti Csertő község külterületén
Török ház (karavánszeráj)
