Számosz sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.
A szigeten született Püthagorasz, a jól ismert filozófus és matematikus a Kr. e. 6. század elején.
A sziget az Észak-Égei-szigetek egyike Kis-Ázsia partjai előtt. 43 km hosszú és 5-20 km széles. Kiterjedése 477 km², lakossága 33 000 fő (2011), népsűrűsége 69 fő/km². Törökország partjaitól az 1,6 – 5 km széles Mükalé-szoros választja el.
Számosz jórészt hegyvidékes, de a hegyek közt termékeny völgyekben szőlőültetvények, füge- és olajfaligetek húzódnak.
A szigetet már a Kr. e. III. évezredben lakták. A Kr. e. II. évezredben a déli partszakaszon károk és lelegek éltek. Kr. e. 1000 körül a görög szárazföldről iónok vándoroltak be, akik Héra-szentélyt hoztak létre itt.
Kr. e. 700 táján Számosz – amely időközben tengeri nagyhatalommá vált – több kereskedelmi gyarmatot hozott létre. Athén felemelkedése előtt fontos szerepet játszott a ión poliszok közt. Hatalmának csúcspontját Polükratész türannisza során érte el politikai, gazdasági és kulturális téren ugyanúgy. Ekkor létesítették a nevezetes eupalinoszi föld alatti vízvezetéket, tetejébe a kikötői gátat és a Heraiont.
Számosz kezdetben ellenállt a perzsa támadásoknak, ezt követően a fennhatóságuk alá került. Kr. e. 479-ben a perzsa hadsereg szétverése után szabadultak fel. Kr. e. 477-ben más ión városokkal egyesült erővel csatlakozott az Attikai Szövetséghez, ellenszegült viszont Athén politikai követeléseinek, így Kr. e. 439-ben Periklész vezetésével megostromolták a szigetet és elfoglalták: demokratikus hatalom alakult meg.
A peloponnészoszi háború vége felé Spárta elfoglalta a szigetet, de az athéniak Kr. e. 365-ben visszahódították. Egy rövid ideig önálló volt, ezt követően Kr. e. 280 és Kr. e. 197 közt a Ptolemaidák és a makedónok uralták a szigetet. Ezt követően a pergamoni király fennhatósága alá került, ezt követően a Római Birodalom része lett.
A középkorban a sziget első alkalommal a bizánci, ezután frank, végül velencei befolyás alá került. 1453-tól a törökök uralták, minek következtében a lakosság nagy része elvándorolt.
A görög szabadságharc után 1830-ban Számoszt a törököknek ítélték, de a Görögországhoz való csatlakozásáig (1912) önálló hercegségként működött.
