Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (egész nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) egy könnycsepp alakú szigeten fekvő állam. Az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre van, az Egyenlítőtől 6 – 9,5 fokra északi irányba. Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást.
Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő állam”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról neves szingaléz harcosokra felhívja a figyelmet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét.
Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északi irányba, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai okán tájegységenként eltérő. A tengerparton a levegő jóval melegebb – néha konkrétan forró –, ameddig a hegyek közt jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27 C, „a hegyi fővárosban”, Kandyben 20 C, mig a csaknem 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 – 18 C. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200-1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében eléggé kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok konkrétan szárazak, az évi csapadékmennyiség 600-1200 mm.
Eredendően a sziget egészét erdő fedte, a 21. század elejére csak 32%-át foglalja el erdő. Természetes növénytakarója DNy-on trópusi esőerdő, DK-en monszunerdő, É-on szavanna és fás szavanna. Erdőirtások folytán elsődlegesen a trópusi sík vidéki esőerdők állományai tűntek el, ezek nagyobbrészt csak 1000 m magasság felett maradtak meg. 1500 méteren hegyi esőerdők, valamint köderdők vannak, felettük füves növényzet, az úgynevezett pata. Észak felé tartva az örökzöld erdőket lombhullató fajok alkotta erdők váltják fel. A legszárazabb vidékeket bozótos szavanna borítja. Az javarészben homokos tengerparton pálmaligetek nőnek.
Gazdag állatvilágát sok bennszülött (endemikus) faj jellemzi, a rovarevők közül példaként a karmoscickány és a ceyloni törpecickány. Jellegzetes faj a félmajmok közé tartozó karcsú lóri, melynek legközelebbi rokonai Madagaszkáron élnek. A főemlősök közül megtalálható a ceyloni parókás majom, a hulmán, a vörösarcú langur is, ragadozók közül az aranysakál, a mocsári hiúz, a ceyloni leopárd, a ceyloni törpemacska, az ajakos medve, az indiai monguz. Valószínűleg betelepített az indiai elefánt és a disznószarvas.
Természetvédelmi területek
- Yala: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Kiterjedése: 1259 km². Látványossága az itt lakó jókora testű emlősök, köztük elefánt.
- Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Kiterjedése 30821 ha. Elefánt, leopárd, vízibivaly, krokodil, vaddisznó, szarvas, őz és számtalan madár élőhelye.
- Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el.
- Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár.
- Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén.
- Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda érzékelhető.
- Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandy mellett van, 1371-ben létesítették. A planéta talán legjobb kinézettel rendelkező botanikus kertje.
Kulturális nevezetességek
- Nemzeti Múzeum – Colombo, könyvtárában 500000 könyvet tartanak, melyek közül 4000 pálmalevélre íródott
- Kandy Települési Múzeum – A királyi palotában van
- Drágakő Múzeum
- Romvárosok: Anuradhapura, Polonnaruwa
- Anuradhapura szent települése;
- Polonnaruva ősi települése;
- Szigirija ősi települése;
- Kandy szent települése;
- Galle óvárosa és erődítményei;
- Dambulla szikla- és aranytemploma.
