A riolit(dácit)tufa sziklára épített, szabálytalan alaprajzú fellegvár két részre tagozódik: alsó- és felsővárra.
Az alsóvár
A vár legrégibb, legősibb kiterjedése, amely keletkezése óta jó néhány átalakuláson ment át. Délnyugati és északkeleti sarkain egy-egy ötszög alakú ún. olaszbástya helyezkedik el. A falakat ágyúlőrésekkel tagolták. A déli bástya melletti falak átlag vastagsága 2,20-2,50 m vastag, amíg az északié 3,30-3,50 m. A vár főbejárata az északi fal kiszögelésének védelmében helyezkedett el. A kapu előtt kettős farkasvermet tártak fel, mely alapján kiszerkeszthető az eredeti, ellensúlyos felvonóhíd szerkezete. A kapu felett Rómer Flóris feljegyzése alapján Országh Kristóf várépítési munkájára emlékező felirat volt megfigyelhető.
Az alsóvár területén istálló céljaira használt építmény maradványai fedezhetőek fel, amely részben a sziklába mélyesztve, részben falazással készült. Az északi részben vázas faszerkezetű objektumok állhattak, amelyeknek a cölöprúd helyei ma is fellelhetőek. A vár egyik érdekessége a bejárat mögött elhelyezkedő gabonatároló verem, amelyiknek felső beöntő nyílása és oldalsó ajtaja ma is jó felismerhető. A vár ivókútja/ciszternája most is érzékelhető. A feltárás még nem jutott el a fenekéig, mindent összevetve vízforrása még nem ismert, valamint az a legenda sem, mi alapján a falából menekülő járat vezetett ki a várból. Az alsóvárból a kb. 12-13 méterrel magasabban fekvő felsővárba egy sziklába vésett meredek, 10 méteres, 2 méter széles gyalogút vezet. A felvezető lépcső alatt nagyméretű üreget alakítottak ki, feltehetően állattartási célra.
Felsővár
A felsővárhoz vezető gyalogút három ágra szakad. A középső rész közvetlenül a felsővár nyugati részébe vezet, a két szélső út mindazonáltal a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínű borospinceként szolgált. Egy függőleges járaton át lehetett felhúzni a hordókat és az ott tárolt másfajta terményeket. A pince keleti végében egy ugyancsak feltáratlan lejtős járat mélyül a szikla alapzatba, mely a néphit alapján az egri várral kötötte össze az erősséget. A keleti pincefeljáró a felsővár „Mulatópalotának” hívott épületébe érkezik.
A felsővár téglalap alaprajzú területének sarkait is 18×18 méteres, feltehetően több emelet magas bástyák védték, ágyúlőrésekkel. A délkeleti oldalon helyezkedik el a „Mulatópalota”, miközben az északi falak alatt húzódik a vár legvadregényesebb része, a kazamata-alagút. A járatok zegzugosan behálózzák az északi sziklafalt, ablakokkal, kéményjáratokkal, ajtó- és rekesztőfal fészkekkel szabdalva. A figyelmes vendég még egy páncélinges vitéz rajzolatát is megismerheti a lejárat aljában a falon. A felsővár várfalai átlag 1,5 m vastagok. A déli, falu felőli oldalon 25-30 méteres magasságot elérő meredek sziklafal is védte a várat a támadástól.
A várat az északkeleti oldalon külső sánc, és egy kb. 4 méter mély, 4-5 méter széles sziklába mélyesztett árok, falszoros is védelmezte.
A vár csak a nyitvatartási időben várja az érdeklődőket, belépődíjat szednek. Az úgynevezett alsóvár rendbe van hozva és múzeum üzemel benne. A várat pompázatos ösvényen körül lehet járni. A bejárattól 400 méterre érzékelhető a Barát és az Apáca, két jellegzetes sziklaalakzat, melyek turistaösvényen felkereshetők.
A vár lábánál halad el az Országos Kéktúra 22-es számú része.
