Santiago de Chile Chile fővárosa, egyben leghatalmasabb települése, közigazgatásilag a Santiagói Régió centruma. Lakosainak száma a 2002. évi népszámlálás alapján 6,0 millió fő, ami az állam népességének csaknem 40%-a. Ezzel Latin-Amerika egyik hatalmas települése. Bár az állam fővárosa Santiago, a Chilei Nemzeti Kongresszus a közeli Valparaísóban ülésezik (Santiagótól kb. 100 km-re északnyugati irányba, a Csendes-óceán szélén).
Santiago az állam középső részén fekvő völgyben fekszik. A települést a Mapocho folyó szeli keresztül, melybe tisztítatlanul ömlik a háztartási és ipari szennyvíz mitöbb a közeli rézbányák hulladéka.
Éghajlata enyhe mediterrán, a nyarak bizonyos fokig szárazak, a telek csapadékosabbak. A legmagasabb hőmérséklet nyári hónapokban eléri a 35 °C-ot, miközben télen nulla és 15 °C közt váltakozik. Az éves csapadékmennyiség 346 mm.
Santiago repülőtere az Arturo Merino Benítez internacionális repülőtér a település központjától 15 km-re északnyugati irányba (ismert nevei még: Pudahuel Airport és Santiago International Airport) az egyik legújabb a térségben. 2008-as forgalma 9 millió utas volt.
A települést vasútvonal köti össze az állam déli részén levő Puerto Montt városával. A vonatok a település központi pályaudvaráról az Estación Centralról indulnak. A magántársaságok által üzemeltetett buszjáratok olcsón és kényelmesen szállítják az utasokat a településből az állam minden részébe. A település szélső kerületeit új autópályák kötik össze.
A települési forgalom fő lebonyolítója a magánkézben levő buszhálózat és a köztulajdonú metró. A buszok jellegzetes sárga színűek és microsnak nevezik őket. A buszszolgáltatás 2006-tól teljesen korszerűsödött, új vonalakat létesítettek, új buszokat állítottak rendszerbe és jobb tarifarendszert dolgoztak ki. A metró tiszta és biztonságos közlekedési konstrukció. A települést négy metróvonal hálózza be, a 4-es vonalat nemrég adták át és a hálózatot még bővíteni szándékoznak. Folyamatban van az 1-es és 2-es metró kiterjesztése is.
A feketére festett sárga tetejű taxik az egész településben megtalálhatók, rajtuk kívül telefonon hívható úgynevezett rádiótaxik is rendelhetők. Ezek külön nincsenek megjelölve. Rajtuk kívül közlekednek még a Colectivosnak nevezett taxijáratok, amelyek meghatározott útvonalon rögzített tarifával szállítják az utasokat.
Santiagót Pedro de Valdivia alapította 1541. február 12-én Santiago de Nueva Extremadura néven. Valdívia konkrétan enyhe éghajlata és könnyed védhetősége folytán választotta ezt a helyet. A Mapocho folyó mert két részre osztja a területet és az alsó folyás mentén szigetet formálva újra egyesül.
Az első házakat még a bennszülött indiánok segédkezésével emelték. A Mapocho folyó déli partját később az Alameda néven ismert sétánnyá formálták keresztül. Az 1810 és 1818 közt zajlott chilei függetlenségi háborúban a település délnyugati részén vívták a maipúi csatát, melyben a település kisebb károkat szenvedett. Santiago 1818-ban lett Chile fővárosa. Mindemellett a 19. század elején Santiago még kisvárosnak számított kevés jelentéktelen épülettel. Kivétel csak a Moneda királyi kastély (mely a spanyol uralom alatt Chile pénzverdéjeként működött) és pár templom azonkívül módosabb polgári ház volt.
Az 1880-as években az észak-chilei salétromtermelés és műtrágyagyártás ugrásszerű fejlődése a gazdasági virágzás korszakát hozta az országra és elősegítette a főváros fejlődését. A függetlenség centenáriumára (1918) több meghatározó létesítmény épült, akárcsak a Nemzeti Könyvtár és a Szépművészeti Múzeum. Az 1930-as évekre Santiago kezdte korszerű nagyváros képét ölteni, jó néhány új objektuma mellett a népesség is lényegesen növekedett, ami az állam északi és déli részeiről történt nagyarányú bevándorlásnak köszönhető. Az 1985. évi földrengés a belváros egy-két kimagasló történelmi épületét rombadöntötte. Santiago ma Latin-Amerika egyik jelentős gazdasági centruma.
Kulturális látványosságok:
- Barrio Bellavista
- Estación Central, a Gustave Eiffel tervezte vasútállomás
- Estadio Víctor Jara
- Ex Congreso Nacional
- Plaza de Armas, tér a belvárosban
- La Moneda királyi kastély, a kormány székhelye
