Reykjavík Izland fővárosa, az állam leghatalmasabb települése és a Föld legészakibb fővárosa. Elővárosaival közösen az állam népességének csaknem 60%-át tömöríti.
A település nevének mondanivalója „füstölgő öböl”, melyet a tájék hévízforrásainak feltörő gőze nyomán kapta. A település házainak zömét ma is a közeli vulkáni hévforrások csöveken odavezetett forró vizével fűtik. (2008-ban minden izlandi ház kb. 90%-át természetes hévízzel fűtik).
Reykjavík Délnyugat-Izlandon látható, a Faxaflói öböl szélén. A település terjedelmes része a Seltjarnarnes-félszigeten fedezhető fel, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A település jellegzetesen skandináv: tiszta, hűvös és trendi. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok ugyanakkor kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves tájék és park is van jó pár. A település környékének legmagasabb pontja az Esja hegy (914 m), amely kb. 10 km-re északi irányba fedezhető fel a fővárostól.
Reykjavík jelentősen közel helyezkedik el az északi sarkkörhöz, mindent összevetve a tél centrumában csak négy órára jön fel a nap, ugyanakkor nyár centrumában sosem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének betudhatóan világos marad.)
Tömegközlekedés van a településen, de csak buszok formájában, és nem túl felkapott, ugyanis a többségnek van gépjárműje, és azzal felettébb jól lehet a településen közlekedni. Izland az elsők közt van a világon az autótulajdonosok arányát nézve; Reykjavíkban 680 személygépkocsi jut 1000 lakosra. Ugyanakkor nem sajátos a településben a forgalmi dugó. A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a heterogén városrészeket. A település legtöbb részén parkolóhelyet is könnyed találni. Az izlandi 1-es főút (ami napjainkra az egész szigetet körbeéri) érinti a települést, mindent összevetve a főváros összeköttetése jelentősen jó az állam többi részével.
A néha mostoha időjárási szituációk ellenére a kerékpáros közlekedés népszerűsége szakadatlan emelkedik. Ennek főbb okai – más európai városokhoz hasonlóan – a környezetvédelem, a forgalmi dugók, az üzemanyagárak és az egészségmegőrzés. Nagy-Reykjavíkban 100 km vegyes használatú út mellett eddig 7 km elválasztott kerékpárút létesült, de a kormány egyre több forrást nyújt a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, és a következő években minden utat a kerékpározás szempontjait figyelembe véve építenek ezután.
Az állam második legnagyobb reptere a településen belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is. A Keflavík internacionális repülőtér a legnagyobb Izlandon, ami kb. 50 km-re délnyugatra látható a településtől, de gyakorlatilag ez is Reykjavík repülőterének számít.
Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel van, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A település keleti részén van a Sundahöfn, ami az állam legnagyobb teherkikötője.
Látványosságok
- Alþingishús – a Parlament (Alþing) objektuma
- Hallgrímskirkja – a település centrumában egy dombtetőre épült jellegzetes templom
- Perlan – jól ismert étterem
- Laugarvegurinn – Reykjavík jól ismert utcája
- Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
- Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
- Nauthólsvík – termálfürdő
