Portland az Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Multnomah megyéjében helyezkedik el. A 2014. évi népszámlálás alapján lakosainak száma 619 360 fő volt. Úgy is emlegetik Portlandot, mint „a legzöldebb település”-t az Egyesült Államokban.
Portland Oregon legnépesebb települése, a népességi listán harmadik a Csendes-óceán északnyugati részén, Vancouver és Seattle után. A 2006. évi tanulmányok alapján Portland körzet lakosainak száma több mint kétmillió volt.
Portland csak egy kis pont volt, melyet úgy ismertek, hogy „the clearing,”, mely a Willamette folyó torkolatánál félúton volt Oregon település és Fort Vancouver közt. A település nem fekszik ugyan közvetlenül az óceán szélén, de a Columbia folyó itt olyan széles, hogy a tengerjáró hajók felhajózhatnak eddig. 1843-ban William Overton felismerte a fekvési helyzet óriási kereskedelmi lehetőségeit.
1851-ben alapították a települést, s Multnomah megye székhelye lett. A település kissé átnyúlik nyugaton Washington megyébe, délen ugyanakkor Clackamas megyébe.
Portland a megalapításakor, 1851. február 8-án összesen 800 lakost számlált. Ekkor már volt egy gőzmalma, egy fából épült hotelje, és egy újságja a Weekly Oregonian. 1879-ben a lakosság száma már 17 500 fő volt.
Portland egyedülálló fekvése biztosítja, hogy a Willamette és a Columbia folyón át elérje a gazdag mezőgazdasági területet, a Tualatin Valley-t, s a kanyonon át ugyanakkor a nyugati dombokat. A 19. század alatt a legnélkülözhetetlenebb kikötő volt, s az is maradt egészen az 1890-es évekig, amikor is Seattle mély tengeri kikötője a vasútvonalak hozzájárulásával elérte a szárazföldi területeket. A vasúton való szállítás kevesebb kockázattal járt, mint a veszélyes Columbia folyón navigálni.
A település legismertebb beceneve a „The Rose City” (a rózsaváros). A rózsaváros kifejezés első alkalommal az 1888-as Episcopal Church gyülekezetén hangzott el, s olyan felkapott lett, hogy 1905-ben Lewis és Clack az évfordulós ünnepségek előtt ajánlta Harry Lane polgármesternek a rózsafesztivál megrendezését. A település klímája kedvez a rózsa termesztésének. A belvárosban találhatjuk az „International Rose Test Garden”-t, ahol a rózsák különféle fajtáit nemesítik. Onnantól egy évszázad telt el, s a fesztiválokat ma is nagy előszeretettel rendezik meg.
Portland Oregon északi részén helyezkedik el, a Willamette Valley-ben, amely a legsűrűbben lakott kiterjedése. A település legnagyobb része Multnomah megyében van, de kis része átnyúlik Clackamas és Washington megyékbe.
Az amerikai Népszámlálási Hivatal (U. S. Census) információi alapján a település egész kiterjedése 376,5 km², ebből 347,9 km² szárazföld és 7,6%-át, azaz 28,6 km²-t víz borítja.
A Willamette folyó kettéválasztja a település keleti és nyugati oldalát; északról folyik a település központjába, ahol a Columbia folyóba ömlik.
Portland egy pleisztocén kori kialudt vulkanikus régióban fekszik. Az ún. „Boring Lava Field” 32 kialudt vulkáni kúp legnagyobbika a „Mount Tabor”, melynek origója délkelet-Portland területén van. A szunnyadó, de még aktív vulkán, a Mount Hood Portlandtól keletre fekszik, de a település majdnem minden területéről érzékelhető. A másik aktív vulkán Washingtontól északi irányba a Mount Saint Helens a település magas pontjairól a távolban ugyancsak megtekinthető. A vulkán az 1980. július 12-i kitörése alkalmával a települést vulkáni hamuval szórta be.
Portland a nyugati tengerpart éghajlati zónájában fekszik, melynek jellemzője a mediterrán éghajlat. A nyár meleg és viszonylagosan száraz, s a legmagasabb nappali átlagos hőmérséklet 27 C, s a legalacsonyabb 14 C körül van. A tél mérsékelten hűvös és nedves. A januári átlagos legmagasabb nappali hőmérséklet 8 C, s a legalacsonyabb 3 C körül mozog. Az évi átlagos csapadék volumene 920 mm. Az év alatt átlagosan 155 napon esik mérhető mennyiségű eső. Hó csak ritkán esik, egy-két alkalommal a tél közepette. Tetemes hóesés csak akkor tapasztalható, ha a hidegfront betör a Columbia folyó hegyszorosán. Az 1892-93-as években 154,7 cm havat mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet, amit valaha jelentettek, 19 C volt 1950. február 2-án. A legmagasabb hőmérsékletet, 42 C-ot, 1965. július 30-án mérték.
