Szekszárd megyei jogú település, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék centruma. Az állam legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb kiterjedésű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az állam legkisebb lélekszámú megyei jogú települése.
A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Határában elhaladó tetemes vízfolyás a Sárvíz folyó, mely a Bakony Fejér megyei vonulataiban ered, és például a Sió és a Kapos vizét vezeti el a Dunába. A településben több patak is folyik: a Szekszárdi-Séd (Remete-patak), Parászta-patak (Parásztai-Séd), Völgységi-patak.
Szekszárdot 1015-ben említik első alkalommal. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren van a vármegyeházánál), itt is temették el.
Mátyás király korában Szekszárd az uralkodó elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát így lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, minden évben öt vásárt tartott.
A település 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt formálták ki az egyik szandzsák központját. A török korban a település sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc folyamán itt fogták el Béri Balogh Ádámot.
1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a település címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás információi alapján 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de ezáltal is ők voltak a település legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.
A 19. század derekától sajátos a németek lassú elmagyarosodása.
A település gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az másfajta mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt nagymértékű, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.
A 19. század centrumában már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult szervezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú település.
Látnivalói
- Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
- Wosinsky Mór Megyei Múzeum
- Mézeskalács Múzeum – (Munkácsy u.)
- Művészetek Háza
- Babits Mihály Emlékház
- Baka István emlékszoba
- Dienes Valéria emlékszoba
- a régi Megyeháza kiállításai:
- A régi vármegyeháza világa
- Liszt Ferenc emlékkiállítás
- Mattioni Eszter festőművész tárlata
- Esze Tamás emlékszoba
- Bogár Tanya – néprajzi magángyűjtemény
- Mészöly Miklós Múzeum
- Hímzés Múzeum
- Baka Múzeum – Hadtörténeti prezentáció
- Volt Törökfürdő
- Pünkösdi Esemény
- Duna-menti Folklórfesztivál
- Szekszárdi Szüreti Napok
- Adidas Streetball parádé
- Gemenc Nagydíj (Az állam legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
- Gróf Zichy Futóverseny
- Szent László napok – a Pörkölt és a bor ünnepe
- Borvidék Félmaraton Futóverseny
- Microphon Próba 2016 előtt
- Luther tér
- Szent István tér
- Garay tér
- Béla király tér
- Babits Mihály utca
- Bezerédj utca
- Szent László utca
- Fürdőház utca
- Kadarka utca
- Liszt Ferenc tér
- Széchenyi utca
- Rákóczi út
- Luther tér
- Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.
- Millenniumi kapu (2000)
- Szent István tér
- Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
- Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
- Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.
- Szent István tér emlékoszlop (2000)
- Wosinsky Mór szobra (1982)
- A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
- Holocaust emlékmű (2004)
- Szent István szobra (2002)
- Babits Mihály szobra (1) (1971)
- világháborús emlékmű (1924)
- világháborús emlékmű (1992)
- 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
- 1956-os forradalmi emlékoszlop
- Garay tér
- Pirnitzer áruház (1890)
- Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
- Régi takarékpénztár (1895-96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
- Garay pince, Garay tér 19.
- Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
- Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.
- Garay János szobra
- Béla király tér
- Belvárosi katolikus templom (1802-1805)
- Régi megyeháza (1828-1833), Béla király tér 1.
- Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
- Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
- Fejős-ház, Béla tér 5.
- Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
- Városháza (1842-1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
- Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.
- Béla király szobra (1986).
- Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
- Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
- Borkút a régi megyeháza udvarán.
- A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
- Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
- Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
- Szentháromság-szobor (1753).
- Szent László szobra (2001).
- Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve (2014), a régi megyeháza kertjének támfalán
- Széchenyi utca
- Mayer-ház (1838-1840), Széchenyi u. 19.
- Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
- Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
- Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902-1993) szülőháza
- Ellmann-ház
- Szent János és Pál-kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
- Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
- Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
- Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
- Prométheusz park mesterséges sziklákkal – a szobrok Varga Imre alkotásai
- Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
- Bati-kereszt kilátó
Garay János szobra a Garay téren áll. A késő reneszánsz stílusú műalkotást Szárnovszky Ferenc csinálta, 1898-ban. A művész a költő szobrát Barabás Miklós rajza alapján formázta meg. A szobrot Párizsban, a Gruet-cégnél öntötték. A talapzatot Hector d’Espona műépítész tervezte és Andretti Anzelm fővárosi kőfaragó alkotta meg. Az elején helyet foglaló, a főalaknak babérágat nyújtó géniusz Köllő Miklós alkotása. A nőalaknak Kálmán Dezső kölesdi pap a Borcsa nevet adta. A nyugati (hát-) oldalon dombormű ábrázolja „Az obsitos” egyik jelenetét. A talapzat két oldalára Garay János legnevezetesebb verseinek címét vésték.
Bezerédj István emlékművét Konrád Sándor szobrászművész alakította meg 1942-ben. A Béla téren áll, a Megyeháza kertjében.
A Szekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban döntötte el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A pénz meglehetősen lassan gyűlt, a döntő áttörést a Simontsits Elemér által 1903. február 14-én szervezett „vívóakadémia” hozta meg – ennek bevétele erőteljesen hozzájárult a szoboralaphoz. Radnai Gyula szobrászművész egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszobrot tervezett, de ebből az eltérő részletkérdések vitája folytán nem lett semmi. 1911-ben a Kaszinó választmánya Jankovich Gyula és Horvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatta meg az újabb szobortervet. A megalkotás ezúttal a háború okán hiúsult meg, mivel az ezt követő inflációban az összegyűjtött pénz értékét vesztette.
1941-ben a százéves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinónak sikerült elég támogatót találnia egy, az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobor felállításához. A munkát egy helybeli fiatal szobrászművészre, Konrád Sándorra bízták. A szűkös anyagiak folytán ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot 1942-ben állították fel a Megyeháza bejárata elé (később sikerült bronzba önteni). Eredeti helyén 1970-ig állt, aktuális helyére több évi huzavona után került.
A talapzaton három dombormű megfigyelhető:
- a középsőn Bezerédj István érzékelhető jobbágyai közt,
- a jobb oldalin Bezerédj István első felesége, Bezerédj Amália ül íróasztalánál, mellette kislánya, akinek a közkinccsé vált „Flóri könyve” című verses kötetét írta.
- a bal oldali domborművön Bezerédj második felesége, Bezerédj Etelka, Arany János „Jóságos özvegye” érzékelhető Deák Ferenccel, Arany Jánossal, Csengeri Antallal, Bartal Györggyel és Bezerédj Pállal – utóbbi a Deák által neki átnyújtott húsvéti cikket olvassa.
A domborműveket Bodnár István kis versei magyarázzák.
A Kilátó emlékmű Kiss István munkája. 1983. augusztus 20-án adták át. A település lakói igen vegyesen fogadták az emlékművet, melyet szőlőszobornak csúfolnak. Az ellenérzésekben tekintélyes hányada volt annak, hogy mű szőlőlevelein feltüntették a település korábbi tanácsi hivatalnokainak nevét. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a talapzatba tervezett várostörténeti domborműveket nem készítették el – helyettük szórópalackos graffitik „díszítik”.
Illyés Gyula szobra Janzer Frigyes műve. A település főutcáján, az íróról elnevezett pedagógiai főiskola bejárata előtt áll.
A Borkút a régi megyeháza külső parkjában áll. Szatmári Juhos László szobrászművész és Baky Péter alkotása. Rendezvényeken a szobor hordójának csapjain két eltérő bor csapolható.
Szent László szobra Nagy Benedek alkotása. Szekszárd védőszentjének szobrát 2001-ben adták át a Béla téren. A szobor a Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléja alapján készült, és azt a jelenetet ábrázolja, mikor is az uralkodó megment egy magyar leányt az őt elraboló kun vitéztől. Tartóoszlopon a Szent Lászlót dicsérő, 1470 körül szerzett latin himnusz 1500 körüli magyar fordításának első versszaka olvasható. A himnusznak két csonka másolata maradt fenn a Gyöngyösi-, emellett a Peer-kódexben. A egész vers ebből a kettőből állítható össze. A legendák alapján hajdan a szobor mostani helyén állt Szent László kútja. Ennek köszönhetően a bravúros plasztikai megoldású alkotás egyúttal ivókút is.
Szent István szobra a Szent István téren, a Babits Mihály Művelődési Ház mellett áll. Farkas Pál szobrászművész alkotását 2002. augusztus 20-án adták át. A szoborhoz elengedhetetlen pénzt közadakozásból teremtették elő. A gyűjtést Szigetvári Ernő szekszárdi lakos szervezte.
Szintén a Szent István téren áll a Szent István tér emlékoszlop. Bakó László művét 2000. augusztus 20-án adták át.
Sárkányos kerékvető (Bezerédj u.)
Béla király szobra Lesenyei Márta műve (1986). Szekszárd alapításának 925. évfordulójára emelték.
Háry János szobrát dr. Joó Ferenc adományából alkotta meg Farkas Pál szobrászművész, 1992-ben. A Liszt Ferenc téren, annak a Diczenty-ház felé néző oldalán áll.
Háry János másik szobra az Obsitos udvarház (Garay tér 16.) bejárata feletti párkányon üldögélve tekint le a járókelőkre. Adorjáni Endre bronzból készült alkotását 2007-ben öntötték.
Az Ivó szarvas szobra a Mészáros Lázár utcában, a Gemenc Szálló előtt megfigyelhető.
Götz Sándor szobrászművész alkotását 1976-ban állították fel.
Babits Mihály szobra (1) a Szent István tér dísze. Kiss Kovács Gyula munkája 1971-ben jött létre. Első alkalommal a költő nevét viselő művelődési ház melletti kis térre állították fel, onnan helyezték keresztül a mai helyére, a Sétakert platánjai alá.
Babits Mihály szobra (2) Farkas Pál munkája. 1981-ben adták át. A töprengő költő életnagyságú bronzalakja Babits Mihály szülőházának udvarán, egy mészkő talapzaton álló mészkőfotelben ül.
Liszt Ferenc szobra Borsos Miklós alkotása. A mellszobrot 1981-ben adták át a Liszt Ferenc téren. A zeneszerzőnek a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja kezdeményezésére állítottak szobrot a róla elnevezett zeneiskolának helyet adó Augusz ház melletti sétakertbe.
Wosinsky Mór mellszobrát Farkas Pál hozta létre, 1982-ben. A múzeum első igazgatójának szobrát első alkalommal a múzeum épületében helyezték el, később került mostani helyére: a Szent István tér 26. (azaz a múzeum) előtt áll. A szobor egy másik példányát 1995-ben állították fel a Bezerédj utcában, a római katolikus plébánia udvarán. Van egy harmadik példánya is, az Tolnán, a sportcsarnok előtt áll.
Az első világháborús emlékmű Orbán Antal munkája (1924). A Szent István téren áll.
A második világháborús emlékmű Fusz György munkája (1992). Szintén a Szent István téren áll.
Az 1919-es mártírok emlékműve Makrisz Agamemnon alkotása. Talapzatán a Tanácsköztársaság bukása után kivégzett kommunisták névsora olvasható. Szintén a Szent István téren állt. 2009. október 5-én az önkormányzat állásfoglalásának megfelelően a budatétényi Szoborparkba szállították.
Az 1956-os forradalmi emlékmű is a Szent István tér dísze. Csíkszentmihályi Róbert tevékenységét 2000. október 29-én, a Szekszárdi Nemzeti Bizottság megalakulásának évfordulóján avatták föl. 1956. október végéig egy szovjet hősi emlékmű állt itt; eltávolítása után a helyén egy kis fűzfa sarjadt. 1971-ben egy fehér kőszobrot állítottak ide – hogy az emlékműnek helyet csináljanak, Tar István: A Bőség szobra című alkotását a Tartsay Vilmos utcába helyezték keresztül.
Az emlékmű mögött egy 1956-os forradalmi emlékoszlopnak nevezett kopjafa áll. Bakó László kompozícióját 1989-ben a Béla téren állították fel; ezt is 2000. október 29-ére hozták keresztül ide. Az oszlop talapzata egy négyszögletes kőlap, amin mind a négy irányból az 1956 évszám olvasható.
Az Oázis szökőkút Kis Ildikó műve, a Találka tér dísze.
A Millecentenáriumi emlékmű Adorjáni Endre és Farkas Pál munkája (1996). A Liszt Ferenc téren áll. A siklósi márványból vágott, az egymást követő évszázadokat jelképező lapokat helyi jellegzetességekre és eseményekre utaló motívumok díszítik.
A Millenniumi kaput a Forma-Symposion művészei:
Csíkvári Péter (tervező)
Bakos Ildikó
Gábor Éva Mária
Gáti Gábor
Király Vilmos
Ligeti Erika (szerzők)
Szatmári Juhos László (kivitelező, a csoport alapítója) gyártották le 2000-ben. Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án adták át a Luther téren, ahol az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait elevenítve nyit teret a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló, félig kőből, félig fémből készült szimbolikus kapu szárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körben lefelé haladva ismerteti részleteiben is az elmúlt 2000 év rendkívüli történelmi, kulturális eseményeit, eredményeit.
Az Őszike szobor a Liszt Ferenc tér díszkútjának főalakja. Fusz György szobrászművész alkotta 1997-ben. Az Őszike (tücsök) titulus Babits Mihály: Szerenád című versére utal.
A Zsidó áldozatok emlékműve (domborműves sztélé) Konrád Sándor szobrászművész alkotása.
A Bőség szobra a Tartsay Vilmos utcában áll. Tar István alkotását (1971) eredendően a Szent István tér díszének szánták, de 2000-ben áthelyezték ide, hogy a téren helyet csináljanak az 1956-os emlékműnek.
Cenci néni keresztje
A Holokauszt-emlékmű Szatmári Juhos László alkotása (2004). A Szent István téren, a Művészetek Háza előtt, a Boldogság-kapu mellett érzékelhető (a Művészetek Háza a második világháború előtt zsinagóga volt).
A Gyűrűkert Szatmári Juhos László alkotása. A bronz térplasztikát az ezeréves Tolna megye tiszteletére a Megyeháza kertjében, egy tömzsi oszlopon helyezték el. A gyűrű a kötődés, a település iránti hűséget szimbóluma. A kompozíció középpontban a templom áll, melyet a Dunántúlra sajátos táj vesz körül szántóföldekkel, növényekkel. A művet 2009-ben dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel közösen leplezte le, ezt követően Szabó Vilmos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébános szentelte fel, ezenkívül áldotta meg.
A Hunor és Magyar székelykapu az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (pillanatnyilag Szent László Középiskola, Széchenyi utca 2-14.) belső udvarán, a régi épületnél áll 2000 óta. Király László műve nem egy szokványos székelykapu, hanem igényes, sajátos stílusú alakokkal utal őseinkre. A kapu két oldalán Hunor és Magyar izmos, erős férfialakja áll őrt. A Rege a csodaszarvasról jelenetei közt a „Száll a madár, száll az ének” idézetet olvashatjuk.
Az szintén az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2-14.) belső udvarán, a régi épületnél álló harangláb is Király László munkája. A 2007-ben felállított kompozícióba bronz harangot terveztek, de az végül nem jött létre. Egy ünnepségre úgy kértek kölcsön egy harangot, ezután az alkotó pár év múlva belátta, hogy a tervezett harangról le kell mondania, fából faragott egy pótlást annak helyére.
A középiskola hosszú utcafrontja előtt három alkotás áll:
Ady Endre mészkőből készült mellszobrát tömzsi, négyszögletes márványoszlopon helyezték el, 1969-ben. Az oszlopon az ADY felirat olvasható. Hadik Gyula műve az iskola egykori névadójának állít emléket;
Bakó László: Sivatagi rózsa című szobrát 2002-ben állították fel;
van még egy sajátos, részben figurális benyomást keltő kompozíció is.
Wigand János síremlékét a Garay János Gimnázium Öregdiák Szövetsége állíttatta 1923-ban az alsóvárosi temetőben, az intézmény első igazgatójának sírjára.
