Eger megyei jogú település az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves megye és az Egri járás székhelye. A 2011-es népszámlálás információi alapján Észak-Magyarország második legnépesebb települése. Eger hangsúlyos tanítási és kulturális center, itt látható Magyarország egyik óriási bazilikája, az egri főszékesegyház, nagyszámú más nevezetes műemlékkel és múzeummal is ellátott, melyek közül párját ritkító az egri vár. Eger nevű település volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek keresztül Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.
A dinamikusan fejlődő magyar települések közé sorolható. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is növekedett, nagyszámú bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé sorolható, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.
A település a Bükk-vidék délnyugati szélén, az Eger-patak völgyében fekszik. Utóbbi a helység közigazgatási területén, Almárnál fogadja magába az Almár-patakot, Felnémetnél mindazonáltal a Tárkányi-patakot. Eger északkeleti részén emelkedik az 532 m magas Nagy-Eged és az 569 m magas Bükk-bérc, Bervától északi irányba ugyanakkor az 590 m magas Hosszú-galya.
A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái illetve egyéb kulturális intézményei okán a „magyar Athénnak” is nevezték. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, megkezdték a csatornázást és az másfajta közművek építését is. Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők közt Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.
A második világháború alatt, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok gyárakat, üzemeket szereltek le, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a településbe. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a település belterületét, 20 ház összeomlott, 33 ember meghalt, 87 megsebesült. A második világháború után sok épületet emeltek szerte a településben. 1961-ben a településhez csatolják Felnémetet. A 70-es évektől egymást követően nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, azonfelül Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is (ezt attól fogva ismételten átépítették). A 80-as évekre elkészült a 25-ös főútnak a Belvárost elkerülő fejezete, ezt követően a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat.
1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel sok egyéb településtől eltérően megkímélték a újabb, oda nem illő építmények beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjjal tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Települések és Falvak Internacionális Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől mindenekelőtt a külvárosokban építkeznek. Új lakóparkok jöttek létre, a Felnémet-Pásztorvölgyi és a Napsugár utcai. A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte. Felnémet és Eger közt bevásárlónegyed épült jó néhány nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám, megnyílt Észak-Magyarország egyik hatalmas bevásárlóközpontja, az Agria Park.
Eger egykoron katonaváros volt. A Dobó István Laktanya 2007-es bezárásáig sok alakulatnak adott helyet. Az első alakulat 1853-ban került Egerbe. A Császári-és királyi 60. Gyalogezred, ami 1918-ig állomásozott itt. Az első világháborút követően a Magyar Királyi Honvédség 14. Dobó István Gyalogezrede állomásozott a laktanyában.
A háborút követően a Magyar Néphadsereg 6. Gépkocsizó, ezután Gépesített Lövészezrede mondhatta magának a laktanyát. 1963-ban költözött Hatvan-Nagygombosról Egerbe a 24. Felderítő Zászlóalj, ami a gyöngyösi Gépkocsizó Lövészhadosztály felderítő alakulata volt. A 6. Gépesített Lövészezredet első alkalommal harckocsiezreddé formálták keresztül, ezt követően összevonták a verpeléti 35. Harckocsi Ezreddel, és ez 1991-ben Kalocsára költözött.
2007-ben a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj Debrecenbe került áthelyezésre, ahol a MH 5. Bocskai István Lövészdandár felderítő alegysége lett. Az átdiszlokáció alatt az alakulat közel 50%-a nem vállalta a költözést. A zászlóalj távozása után a 116 éves Dobó István Laktanyát bezárták.
Egerben nagyon sok múzeum és kiállítóhely van. A műemlékké nyilvánított Egri várban üzemel a Dobó István Vármúzeum. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megszemlélhetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelyiknek védői Dobó István parancsnoksága alatt, meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében. A várban fedezhető fel ráadásul, az Egri Képtár, hazánk egyik számottevő képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait, a kiállítások mellett, programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
A Művészetek Háza az Ifjúsági Ház, a Vitkovics-ház és a Templom Galéria összevonásával 2001-ben létrejött, kiemelten közhasznú társaságként funkcionáló kulturális és mulattató centrum. Fenntartója Eger település önkormányzata. Kiállítóhelyei közt van, a Kopcsik Marcipánia, a Harangöntő-ház, a Történeti Tárház, a Tűzoltó Múzeum, a Zsinagóga Galéria, és a Vitkovics-ház (benne, a Kepes György Vizuális Centrum és a Vitkovics Mihály emlékszoba).
A Település a település alatt kiállítóhely az egykori érseki pincerendszerben fedezhető fel, bejárata a Bazilikához fölvezető lépcsősor mellett nyílik. A Líceum épületében fedezhető fel, a Főegyházmegyei Könyvtár, és annak Barokk terme, emellett ugyancsak az Egyetem épületében fedezhető fel, a Spekula Csillagvizsgáló és a Camera obscura. Újabb múzeumok és kiállítóhelyek Egerben, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Palóc Népművészeti Tárlat, az István pince és Nemzeti Bormúzeum, a Válide szultána fürdő, a Szemfényvesztés bemutató (amely látóknak elénk tárja a vakok világát), sőt még a Templom Galéria és a Kis Zsinagóga, ami egy egri korunkbeli művészeti kiállítótér. A Megyeháza udvarán fedezhető fel a Heves Megyei Sportmúzeum, mely a megyei börtön egykori épületében kapott helyet.
2015 május 15-én nyitotta meg kapuit az Egri Road Beatles Múzeum, Kelet-Közép Európa egyetlen állandó Beatles gyűjteménye. Korabeli híradók, interjúk, koncertfelvételek tekinthetők meg gombnyomásra, valamint fejhallgatón hallgathat bele a vendég a zenekar műveibe. A vitrinekben korabeli sajtótermékek, ruhadarabok, makettek, limitált kiadások, ritkaságok láthatóak. A Sárga tengeralattjáróba való bepillantás, a Bors Őrmester lemez monumentális megjelenítése, játékok és élményfotózás varázsolja vissza a látogatót a mesés hatvanas évekbe.
Egerben három színház látható, ezekből a legnagyobb, a Gárdonyi Géza Színház, ezután a Harlekin Bábszínház, és végül a Babszem Jankó Gyermekszínház. Az Egri Kulturális és Művészeti Centrum 2008. január 1-jén alakult meg, négy korábbi kulturális intézmény összevonásával. Ezek az intézmények, a Bartakovics Béla Közösségi Ház, a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház, a Templom Galéria, és a Művészetek Háza Eger (a Művészetek Háza újabb intézményeket foglal magába, a Zsinagóga Galériát, a Kepes Centrum – Vitkovics-házat, a Kopcsik Marcipániát, a Történeti Tárházat, és a Tűzoltó Múzeumot). Ugyanakkor Egerben fedezhető fel mozik, az Uránia Mozi és a Cinema Agria Mozi. A település könyvtárai közt van, a Bródy Sándor Megyei és Települési Könyvtár, mindemellett a Főegyházmegyei Könyvtár is.
Eger látnivalói: a Kossuth Lajos utca barokk építményei (ezekből is a megyeháza az egyik legkiemelkedőbb), a Nagypréposti királyi kastély (ma a megyei könyvtár), a Kispréposti királyi kastély, a Líceum (ma az Eszterházy Károly Egyetem főépülete), a Dobó István tér, az egykori Dohánygyár, az Egri minaret, a Bitskey Aladár uszoda, a Szépasszony-völgy (benne Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés kiterjedése, a ma közel kétszáz pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével), ráadásul az Egri Termál- és Élményfürdő, ráadásul az Egri Törökfürdő, amelyeknek az első írásos irata 1448-ból származik, ebben nevét még karthausi fürdőként emlegetik. A mai létesítmény 1610 és 1617 közt épült, a török korban. Törökök építették rituális célból. Napjainkban már gyógyfürdő. Radonos vize Magyarországon különleges, első sorban mozgásszervi betegségek kezelésére használják.
