Nagyvárad (románul Oradea) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú település a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös szélén. A helység a régió leghatalmasabb települése. A lakosság 24,5%-a magyar.
A 11. századi eredetű településbe I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget, akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A település a török hódoltság ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, ezelőtt a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye centruma volt.
A település a Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekszik.
Parkok
- December park (az egykori Széna tér helyén felfedezhető), itt áll 1959-től a román katona szobra.
- Petőfi Sándor-park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki királyi kastély közvetlen szomszédságában, a kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra.
- az egykori Rhédey-kert, ma Bălcescu-park; a fontos kiterjedésű területet gróf Rhédey Lajos, Bihar vármegye egykori főispánja adományozta a településnek, része az aktuális állatkert is, aminek területén felfedezhető Rhédey-kápolnát, ahol a mecénás gróf és felesége nyugszanak hosszú évekig istállóként használták. Pillanatnyilag – felújítva – Nagyvárad egyik látványossága.
- Bunyitay-liget (a kommunista érában Munkásliget, most Brătianu-park)
- Magnólia-park, a település Rogériusz-negyedében
- Szálka park
Várad régen közigazgatásilag négy településből állt: Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velence. (Elnevezésük eredete szempontjából Újváros és Váralja beszélő neveket visel, Olaszi és Velence ugyanakkor a 12. század közben az ott nagy számban megtelepedett vallon lakosság után kapta nevét.) Mind a négy településnek külön közigazgatási hatósága és külön földesura volt. Példaként Várad-Újvároson a földesúri hatóság jogait a káptalan, Várad-Olasziban ugyanakkor a magyar királyi kamarai kincstár gyakorolta.
A forrásokban már a 13. század közben említett települések tulajdonképpen előzőleg is egy települést alkottak, de a török kiűzése után erőszakkal szétszakították őket. Hogy e helyzetet megszüntessék (és a választókerületeket megállapítsák), a „négy Várad” közössége 1848 áprilisában kérelemmel fordult a népképviseleti országgyűléshez, ahol „kérik magukat elöbbeni egységükbe s a megyei hatóságoktól független önállásukba visszahelyeztetni”. Ekkorra tehető hazánk többi, úgynevezett központi településének egyesülése is. Nagyvárad összevonását jogilag sokáig ennek ellenére nem sikerült elismertetni, végül az 1872-ben létrejött haladó szellemű közigazgatási rendszer tett pontot az ügyre.
Nagyvárad területének jelen pillanatban hatályos 30 városrészre való felosztását 2011-ben hagyta jóvá a települési tanács. Ezelőtt a városrészek lehatárolása és megnevezései nem voltak precízen definiálva, így történelmi és területi elemzések alapján a főépítészi iroda és a megyei kulturális és örökségvédelmi hivatal állította össze a javaslatot, melyet az elnevezésekért felelős megyei bizottság is jóváhagyott.
A településnek négy vasútállomása van: Központi pályaudvar, Keleti (Velencei) pályaudvar, Nyugati (Őssi) pályaudvar, Biharpüspöki vasútállomás, ez utóbbi egyben határátkelő is. Vasútvonalak indulnak nyugat (Püspökladány), észak (Nagykároly, Szatmárnémeti), kelet (Kolozsvár, Félixfürdő (Vaskoh)) és dél (Nagyszalonta (Békéscsaba), Körösszeg (Vésztő)) felé.
Nagyváradon 1906. április 5-én indult be a villamosközlekedés. Ez idő tájt publikálódtak az első villamos mozdonyok is. Nagy István nagyváradi tanár gyermekkora óta megszállottja a Nagyváradon valaha közlekedett ilyen járműveknek.
Építészeti remekek, műemlékek
- Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állíttatta helyre. 1570-1596 közt épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 közt, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési része kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
- Római katolikus (barokk) püspöki királyi kastély. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Franz Anton Hillebrandt, kivitelezője Johann Michael Neumann. Főbejáratával szemben látható a Tóth István által konstruált Szent László-bronzszobor, amit Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal közösen eredendően a település főterén állott, honnan a román uralom beálltával el kellett költöztetni.
- Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma
- Klasszicizáló barokk stílusban épült 1760-1875 közt.
- Fekete Sas királyi kastély, 1907-1909 közt épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A királyi kastély helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a királyi kastély Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amely a ház 1980-as években történt felújításakor eltűnt és attól fogva sem bukkant fel. Szövege: „E településben ez épületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus -1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad település közönsége.”
- Városháza A neoreneszánsz főhomlokzatú monumentális épületet az egykori római katolikus püspökség régi létesítménye helyére épitették 1902-1903 közt ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján, aki egyben az egész épitkezést felügyelte és útmutatásaival ellátta.
- Állami Színház (eredendően Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900-ban Fellner és Helmer osztrák műépítészek tervei alapján id. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, amit 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is üzemel az egykori magyar színház épületében. A timpanont allegorikus szobrok diszitik, középen Hunnia három méter magas alakja mellett kétoldalt a Zene, az Ének, a Vígjáték, és a Tragédia alakja érzékelhető. Az eredeti szobrokat Peller Ferenc nagyváradi szobrász kreálta akkortájt, de jó két évtized múltán hullani kezdett a vakolat, a szobrok megkoptak és a román hatalom restaurálás helyett jobbnak látta teljesen eltüntetni a diszitéseket, és a timpanon mezejét simára vakolták. A kocsifeljárón két oldalt a Dráma és a Vígjáték allegorikus szobrát helyezték el, mindkettő a budapesti Mayer-féle szobrászműhelyből került ki. A 2000-es évek végére visszakerültek a timpanon diszitései, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész munkája.
- Apolló-palota (Fő (románul Republicii) utca 12. szám), 1912-1914 közt építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Kívánatos a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori – igaz, napjainkban már nem funkcionáló – felvonót láthatunk.
- Stern-palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek vezérlése alatt, 1908-1909-ben.
- Pénzügyi királyi kastély. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült ifjabb Rimanóczy Kálmán tervei alapján. Eredendően a Betegápoló Irgalmas (Mizerikordiánus) laikus férfi szerzetesrend tulajdona volt, ők építtették bérpalotaként, hogy a bérleti díjakból a nincstelen betegek ápolását fedezhessék.
- Igazságügyi királyi kastély
- Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) bank építménye
- Deutsch-ház
- Poynár-ház
- Pannónia Szálló
- Park Szálló
- Ullmann-palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján
- László Szabadkőműves páholy létesítménye
- Moskovits-palota
- Görögkatolikus püspöki királyi kastély. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült, 1903-ban.
- Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
- Iosif Vulcan Emlékmúzeum
- A települést bámulaltos barokk alkotmányok gyarapítják.
- A szecesszió jegyében született objektumok híresek.
- Szobrok, emlékművek
- Szigligeti Ede mellszobra az Állami Színház (egykor és ma: Szigligeti Színház) előtt. Margó Ede alkotását 1912. december 12-én adták át. A román megszállást követően, 1921-ben a szobrot elköltöztették, helyébe Maria román királyné szobra került. A bécsi döntés után, 1941-ben visszakerült eredeti helyére.
- József Attila állószobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert), a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotása. Az 1955-ben készült szobrot – a művész végakaratának megfelelően – annak felesége ajándékozta Nagyvárad településének.
- Tordai Szaniszló Ferenc (Szombathely, 1792. augusztus – Bécs, 1869. december 13.) szobra a római katolikus püspöki lakóhely kertjében
- Petőfi Sándor mellszobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert) 1991-től megfigyelhető. Farkas József műkőből gyártott szoborportréja eredendően az 1960-as években a Bunyitay-ligetben állt, a rendszerváltást követően bukkant fel rejtekéből
- A Szent László király szoboregyüttes Tóth István alkotása, 1893-ban állították el Nagyvárad főterén, amerről 1923-ban, a trianoni békeszerződést követően eltávolították és helyére Kara Mihály nagyváradi szobrász alkotása, II. Ferdinánd lovasszobra került, mely 1924-ben lett felavatva. A szoboregyüttes a római katolikus lakóhely kertjébe került, ahol ma is érzékelhető. Eltüntetésére több kísérlet is történt.
- Szacsvay Imre szoboregyüttes az Ezredévi Emléktéren. A mártírhalált szenvedett nemzeti hős Körös-parti bronzszobrát – amit Margó Ede állított elő – 1907. március 15-én adták át. A szobor felirata:’ Csak egy tollvonás volt a bűne. ‘ 1848-ban Váradolaszinak és Újvárosnak volt országgyűlési megbízottja, és mint a függetlenségi nyilatkozat szövegezőjét és aláíróját 1849-ben őt is kivégezték. Érdekesség, hogy a debreceni Kossuth-szobor talapzatán ugyancsak megtaláljuk Szacsvay Imre alakját, mely hasonlóképpen Margó Ede alkotása. A szobrot 1937 júniusában lebontották, mert híre ment, miszerint a román hatóságok végleg el akarják tüntetni azt. A szobor csak azért kerülte el a vandál pusztítást, mert még időben, szakszerűen bontották el, és a váradi múzeumban eltárolták. A bécsi döntést követően 1942-ben újból az eredeti helyére állították vissza, ma is ott áll.
- Szent László király kőszobra a római katolikus bazilika kertjében, az egykori múzeum kertjében elásott szobrot csak a rendszerváltást követően merték előásni
- Ady Endre kőből készült büsztjét, Vetró Artúr alkotását az egykori Széchenyi téren, az Igazságügyi Királyi kastély előtt 1957 novemberében az Ady Endre Emlékmúzeum mögötti virágágyás centrumában állították fel. Mostani helyére, a Mária mennybemenetele szobor talapzatának alsó részére 1960 augusztusában helyezték, megbontva ezzel a kompozíció stílusegységét.
- A Holnaposok szoborcsoport. 2012-ben adták át, érdekessége, hogy Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás, és Dutka Ákos alakja közé be lehet ülni, mivel egy ötödik szék is helyett kapott a kompozícióban. A Republicii (Fő) utcán áll, a Bazárépület és az Ady Endre Elméleti Líceum közt, Deák Árpád munkája.
- Bethlen Gábor fejedelem állószobra a Petőfi parkban (egykori Schlauch-kert). A szobrot 2003-ban adták át, ellenben azt jóval ezelőtt, 1941-ben alkotta Kós András szobrász (Kós Károly fia). A szobrász 2010. június 11-én hagyta itt az árnyékvilágot.
- A holokauszt áldozatainak emlékműve az Ullmann-palota udvarán
- Iosif Vulcan (Vulkán József) márványszobra, Fekete József alkotása, 1964-től áll most a nevét viselő (eredendően Rimanóczy Kálmán) utca végén.
- Nicolae Balcescu bronzszobra, Fekete József alkotása, 1969
- Rhédey Lajos mellszobra. 2018-ban adták át, az ezelőtt nevét viselő,és a településnek adományozott, mai nevén Bălcescu parkban, nem nagy távolságra a család mauzóleumától. Az emlékmű Deák Árpád alkotása.
- Heyman Éva szobra. A váradi Anne Frank-ként is emlegetett zsidó lány a holokauszt áldozata lett, a Bălcescu (Rhédey) parkban álló szobra a Nagyváradról és Bihar megyéből elhurcolt zsidóknak állít emléket.
- A nagyváradi repülőtér halljában látható Zburatorul (A repülő) faszobor, Fekete József alkotása, 1975
- Lorántffy Zsuzsanna bronzszobrát a várad-olaszi református templom előtti parkban állították fel a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója alkalmából 1996-ban. Az egész alakos szobrot Gergely István előállította.
- Mihai Eminescu költő egész alakos bronzszobrát 1990-ben állították fel az impozáns eklektikus stílusú lebontott főtéri házak helyén kialakított parkoló előtti zöldövezetben, alkotója Ovidiu Maitec
- Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) kőszobra 1988-tól állt a település főterén, alkotója Mircea Ştefănescu. A szobrot később restaurálták, ma a Nagyvásár (December) téri parkban megfigyelhető.
- Mihai Viteazul lovasszobor a Szent László téren (eredendően ott állt a városalapító Szent László király szoboregyüttes, amit a püspöki királyi kastély elé száműztek az impériumváltás alkalmával). Alexandru Gheorghiţa és felesége, Geta Caragiu műve 1994-ben került a térre.
- Ferdinánd román király lovasszobra, Florin Codre alkotása, került 2019-ben a főtérre, a Mihai Viteazul szobor helyére. 1924-1940 közt egy hasonló szobor, Kara Mihály (a román királyi család udvari szobrásza) alkotása, állt itt.
- Gábor Áron kőszobra az ágyúval, Oláh Sándor szobrászművész alkotása 1943 júniusában került a nagyváradi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola udvarára. Ezt is eltávolították a háború után, sokáig a múzeumban őrizték, ezt követően az 1960-as évek politikailag enyhülő időszakában Kézdivásárhely főterén állították fel, ahol mindmáig érzékelhető.
- Az idegen katona szocreál stílusban megformázott szobra 1959-től áll az egykori Nagyvásár téren (ma December tér), Iulia Oniţa munkája
- George Enescu mellszobra, Constantin Popovici 1958-as alkotása 1984-ben került a Baross-hídnak a Continental Szálloda felőli hídfőjéhez
- Dimitrie Cantemir egész alakos bronzszobrát (Ion Irimescu alkotása) 1985-ben állították fel a hasonló nevű utca (az egykori Ghillányi út) végében, a Pece patak szélén
- Traian Moşoiu mellszobrát, Teodor Zamfirescu alkotását a Divizió előtt állították fel 1992-ben, de a volt Hadapródiskola akkortól megszűnt katonai objektumnak lenni
- Avram Iancu bronz mellszobrát Cornel Durgheu formázta meg, 1994-ben került a megyei rendőr-főkapitányság Traian parki székháza elé.
- Rimanóczy Kálmán szobrát, amely Alexandru Păsat munkája, 2020 májusában adták át a Váradolaszi Szentlélek kiáradása plébániatemplom előtt.
