Moszkva Oroszország fővárosa és elsődleges kulturális, gazdasági, pénzügyi, tanítási és közlekedési centruma. Egyben Európa legnagyobb és legnépesebb települése. A Moszkvai zónában, a Moszkva folyó szélén fekszik, szövetségi jelentőségű település. A legenda alapján I. György kijevi nagyfejedelem alapította, bár az első írásos emlékek a településről 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári település volt, a Szovjetunió közepette munkásvárossá vált. A településnek tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. Moszkva 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb települése volt az itt élő milliárdosok számát nézve. Építményei – akárcsak a Kreml, a Vaszilij Blazsennij-székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. 2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább települése.
Moszkva mindinkább nagy sláger célpont a turisták körében. A Moszkvai Turisztikai Bizottság mondanivalója alapján 2005-ben a vendég turisták száma meghaladta a 3,5 milliót, és ez a szám évente 200-500 000-el növekszik. A legtöbb vendég Németországból, az USA-ból, Törökországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Kínából, Izraelből, Japánból és Spanyolországból érkezik.
A település UNESCO által a világörökségi listára felvett ismertebb látványosságai közé tartozik a Kreml és a Vörös tér, a kolomenszkojei Mennybemenetel-templom, melyek mind a 14. és a 17. század közt jöttek létre. Felkapott turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.
Moszkva a 9288,2 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonal nyugati végállomása. A települést leginkább tél centrumában tanácsos meglátogatni, amikor a hófödte település festői látványt nyújt, mivel viszont a hőmérséklet gyakran süllyed -25 C alá, nyári hónapokban vagy kora ősszel komfortosabb odalátogatni.
Moszkvában 2008-ban 189 szállodát tartottak hivatalosan nyilván, ezek közül tizenhárom volt ötcsillagos.
Moszkva az előadóművészetek centruma is, világhírűek a színházai, a balett- és a filmművészete is. A településnek 99 filmszínháza és 93 színháza van, ezek közül a legismertebb a Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr), a Kisszínház (Malij Tyeatr) és a Taganka. A Rosszija Állami Központi Koncertterem sokszor biztosít helyet balett- és pódium-előadásoknak, pop- és rockkoncerteknek. A Moszkvai Internacionális Előadóművészetek Centruma, más néven a Moszkvai Internacionális Zene Háza 2002-ben nyitotta meg kapuit. Főképp komolyzenei koncerteket tartanak itt, és itt fedezhető fel Oroszország legnagyobb orgonája
Moszkva éjszakai élete igen élénk, a legnépszerűbbek a Tverszkaja utcán fel fedezhető szórakozóhelyek. A Manyezsnaja (Manézs) tér és a Vörös tér környékén is sok drága luxusétterem és bár fedezhető fel.
A Tverszkaja utca az üzleteiről is nevezetes, mint a Kitaj-gorod városrészben fel fedezhető Tretyjakovszkij Projezd, ahol például Bulgari, Tiffany & Co., Armani, Prada and Bentley boltok sorakoznak.
Moszkvában 1750 középiskola, 276 egyetemi intézmény, ebből 60 egyetem és 87 főiskola fedezhető fel, ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Moszkvai Állami Egyetem, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem főépülete a jól ismert sztálini Hét nővér egyike, a Veréb-hegyen (Vorobjovi Gori) áll, 240 m magas. Az egyetemnek 600 létesítménye, 29 kara és több mint 350 tanszéke van, ezen kívül 15 kutatóintézet, 22 kutatólaboratórium, 4 múzeum, könyvtár, nyomda, könyvesbolt és nyolc kollégium (diákszálló) tartozik hozzá. Több mint 47 000 hallgatója és 15 000 dolgozója van, ezen felül ugyanakkor 4000 tanító és 5000 szakember dolgozik az felsőfokú intézményben.
Moszkva az orosz művészetek centruma, 61 múzeuma és 27 kiállítóterme van. A legnevesebb művészeti múzeum a Tretyjakov galéria, melyet Pavel Tretyjakov, egy gazdag patrónus alapított. Két háza van, az úgy nevezett Régi Tretyjakov-galéria, vagyis az eredeti építmény a Tretyjakovszkaja metróállomásnál fedezhető fel. Itt tradicionális orosz festményeket lehet megtekinteni, példának okáért Ilja Jefimovics Repin vagy a 15. századi nevezetes ikonográfus, Andrej Rubljov munkáit. A korszerű Tretyjakov-galéria a Park kulturi metróállomásnál fedezhető fel, a szovjet korban hozták létre a szovjet művészek munkáinak bemutatására, de kortárs festők, mint Kazimir Malevics és Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij alkotásai is helyet kaptak.
A Puskin Múzeum a település szépművészeti múzeuma, melyet mások mellett Marina Cvetajeva apja alapított. A múzeum a londoni British Museum-hoz hasonlóan a világ több civilizációját is bemutatja, de találhatóak itt festmények is, például Claude Monet, Paul Cézanne vagy Pablo Picasso munkáiból.
Az 1872-ben alapított Történelmi Múzeum a Vörös tér bejáratánál fedezhető fel, és az orosz történelmet dolgozza fel a prehisztorikus időktől napjainkig; a Romanov-dinasztia elemei is értékes műtárgyakkal gazdagították a múzeum kiállítási darabjait. Több mint 4,5 millió leletet és 12 millió oldalnyi dokumentációt őriznek itt.
Az 1872-ben létérehozott Műszaki Múzeum Oroszország legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, ahol eltérő találmányokat, köztük egy 18. századi humanoid automatát és az első szovjet számítógépeket is meg lehet tekinteni. Több mint 160 000 kiállítási tárggyal ellátott.
A Kutuzov sugárúton fedezhető fel Borogyinó Panorámamúzeum egy 360°-os dioráma, mely a nem messze látható emlékművel egyesült erővel az 1812-es, Napóleon felett aratott győzelmet ünnepli. A közelben egy katonai történelmi múzeum is várja az érdeklődőket.
Moszkvában 34 300 hektárnyi zöldövezet, benne 16 600 hektár erdő van. A moszkvaiak pihenését 96 park és 18 kert szolgálja; utóbbiak közül négy botanikus kert.
A Gorkij parkot 1928-ban hozták létre; nevét Makszim Gorkijról kapta. A 69 ha-os, a Moszkva folyó melletti övezetben kis tavak, tánctér, teniszpálya és más sportlétesítmények is találhatóak. Közvetlenül mellette, a Nyeszkucsnij-kertben („Boldog kert”) áll a 15 000 férőhelyes, szabadtéri Zöld Színház. A Nyeszkucsnij-kert Moszkva legrégibb parkja, 1834-ben alapították, amit egyesítettek három uradalmi kertből. Az Izmajlovszkij parkot 1931-ben létesítették; 15,34 km2-es kiterjedése hatszor akkora, mint a New York-i Central Park esetében. A 600 hektáros Szokolnyiki parkban egy zöld labirintust is kialakítottak.
A Loszinij Osztrov Nemzeti Park Moszkva külterületén fedezhető fel; 116 km2-éből 30 van a település határán belül. Ez volt Oroszország első nemzeti parkja: 1983-ban nyilvánították azzá, ezelőtt kedvelt vadászterület volt. A park a „Jávorszarvas-sziget” nevet az itt élő jávorszarvasokról kapta.
A Cicin Botanikus Kert 361 hektáron terül el, benne 17 400 taxont írtak le. 170 ritka és veszélyeztetett faj él itt. A parkban 20 000 rózsabokor nő, van benne egy 5000 m2-es melegház és egy olyan dendrárium, melynek tölgyesében a fák átlagéletkora meghaladja a 100 évet.
Moszkva főbb látnivalói
- Kolomenszkoje: skanzen
- Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi épületegyüttese, a Világörökség része.
- Kuszkovo
- Manyezs
- Osztankinói tévétorony, 2003-tól újból a világ legmagasabb objektuma
- Osztankinói Seremetyev kastély: épült 1791-1798 közt
- Vörös tér: az ünnepi felvonulások színtere
- Lenin-mauzóleum, ezelőtt pár évig Lenin és Sztálin együttes mauzóleuma.
- Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Boldog Vazul-székesegyház): 1555-1561 közt épült, hagymakupoláiról ismert.
- Sukov-rádiótorony
- Megváltó Krisztus-székesegyház
- Moszkvai Állatkert
- Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó
- Állami Tretyjakov Galéria
- Puskin Múzeum
- Összoroszországi Bemutató Centrum (VDNH, VVC)
