Mekka (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah) város Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tenger-től 80 kilométerre.
Mekka Mohamed próféta szülőhelye, ezért a muszlim hitűek első számú zarándokhelye.
Minden muszlim hívőnek életében – ha módja van rá – legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.
Mekka Hedzsa arab tartomány fővárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve. A körfalakon és egy kis erődön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella.
A város középpontjában található a Maszdzsid al-Haram, a Szent Mecset. A városban található az iszlám hívők legnagyobb szentsége, a Kába szentély, a Kába-kő. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vizű Zemzem-kút. A Kábán és a búcsújárás céljául szolgáló főmecseten kívül a város közelében vannak a vallásos hit által szentnek tartott helyek, mint egyes szentek sírjai, az Abu-Kubeisz, Dsebel-al-nur stb. nevű helységek, amelyekhez számos legenda fűződik.
A város szívében található Kába-szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több millióan – érkeznek a hívők a világ minden részéből, hogy dicsőítsék Allah nagyságát és kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.
A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedő város volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége előtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése előtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti műben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, mely földrajzi elhelyezkedésére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik.
Mohamed próféta idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis (al-Qurašī) törzs volt, ehhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. Köztük a Hasszán-család ősidők óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdőlése idejében, a 10. században sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniuk. A 13. század óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemóniát. Közülük kerül ki a nagyserif. A 14. században Mekka az oszmán szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hedzsász török helytartója Mekkában is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803-ban a vahhábiták Mekkát is elfoglalták és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expedíciója (1811–1813) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hedzsaszt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett és megkísérelte a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840-ben Hedzsasz újra a Porta közvetlen hatalmába került.
1932-ben Abdul Aziz Bin Abdul Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot. 1955-ben kibővítették és felújították a mecsetet. 1979 novemberében fegyveres iszlamista felkelők foglalták el a nagymecsetet, Dzsuhajmán al-Utajbi vezetésével. A szaúdi hadsereg francia terrorellenes egységek támogatásával, súlyos áldozatok árán tudta leverni a felkelést. 1985-ben Fahd ibn Abdul-Aziz király, „a két nagymecset őre” is újabb bővítéseket tett, mely 1992-ben fejeződött be.
A városba csak muszlim hívők léphetnek be, erre közlekedési táblák is figyelmeztetnek. A hívők dokumentumait a hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, egyrészt a nem-hívők, másrészt az illegális bevándorlók kiszűrése céljából.
