Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont, amely az 1960-as évektől kezdve szakaszosan vált a „nyugati országokban” egyre népszerűbbé. Neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.
Fővárosa Palma de Mallorca egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.
Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, amíg másutt sziklás, meredek partszakaszok találhatóak.
Mallorca szigetét keletről, és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc övezi. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról ugyanakkor a magasabb Tramontana-hegység (Serra de Tramuntana).
Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), emellett a Palmai-öböl (Badia de Palma) felfedezhető.
Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Több vízfolyás felfedezhető a szigeten, de ezek mindössze a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.
Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó látható, melyekben csapadékvizet gyűjtenek, és tárolnak.
Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget szintén felfedezhető, Cabrera emellett Dragonera.
Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.
Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban mindössze 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben két millióra, 2007-ben mindazonáltal már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató résztvevők döntő döntő része repülőgéppel érkezik, 2007-ben mindössze 203 000-en választották a vízi közlekedést. Ekkor a sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely állt a látogatók rendelkezésére.
A sziget megközelítése a Palma de Mallorca internacionális repülőtéren (Son San Joan (PMI)) át a leggyorsabb, mivel járatok nem kizárólag Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao stb.), hanem Európa több városából indulnak. A szigeten felfedezhető még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez ellenben csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.
Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, ezenkívül a történelmi Palma-Sóller-vasútvonalon Sóllerig.
A nagyobb települések autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak konkrétan jó minőségűek. A buszközlekedés ugyancsak fejlett, mind távolsági, mind helyi, települési viszonylatban.
A hajóközlekedés kihangsúlyozott szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.
