Krakkó Lengyelország második legnépesebb települése. Lakosainak száma 760 000, elővárosokkal közösen 1 250 000 fő. Kiterjedése: 326,8 km².
Hivatalos neve Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros). 1795-ig Lengyelország fővárosa volt, bár ezt a szerepet Varsó a 19. század elején átvette tőle, mikor is idekerült a Szejm és a lengyel király székhelye. Az egyetlen olyan lengyelországi település, mely használhatja a lengyel címert saját címerében. A heraldika szabályai alapján ez a jog fővárosi ranggal bíró településnek jár.
Krakkó a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa, a krakkói agglomeráció centruma és járási jogú település. A vajdaság hivatalai mellett itt székel a Lengyel Művészeti és Akadémiai Akadémia (PAU), 1 a Nemzeti Akadémiai Center (NCN) és a Lengyel Köztársaság Kivételes Alakulata.
A település kulturális, tanítási és turisztikai center, a Krakkói főegyházmegye székhelye. Releváns közúti és vasúti csomópont. Balicében látható a második legnagyobb internacionális lengyel repülőtér.
Krakkó a Visztula (Wisła) folyó szélén terül el, a folyó felső részén. A település közelében a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a település síkvidék jellegű zónában fekszik. Mindössze a Wawel domb emelkedik pár tíz méterre a Visztula fölé.
Krakkónál több földrajzi egység találkozik össze: a Krakkói Kapu (Brama Krakowska), az Oświęcim-medence (Kotlina Oświęcimska), a Sandomierz-medence (Kotlina Sandomierska), a Nyugati-Beszkidek hegyvidék (Pogórze Zachodniobeskidzkie) és a Krakkó-Częstochowa-fennsík (Wyżyna Krakowsko-Częstochowska). Fekvése révén nagyszerű hely azon turisták részére, akik kirándulni akarnak a lengyel hegyekbe, a kis-lengyelországi fennsíkokon vagy a karsztvölgyekbe.
Krakkó legmagasabb pontja a dombra épült Piłsudski-halom (Kopiec Piłsudskiego) tetőpontja. Összesen 383 m magas, ellenben maga az emlékhalom – ami egy 1937-ben emelt mesterséges építmény – csak 35 m. A település legalacsonyabb pontja ott látható, ahol keleti határán átlép a Visztula (188 m).
A település a kontinens belsejében van. Éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár és ősz. A tél változatos, van, hogy esik a hó, s van, hogy több éven keresztül nem. A nyár javarészben meleg, de a napsütést gyakran szakítja meg egy-egy zápor. Lengyelország középső, síkvidéki kiterjedése ugyanakkor száraz a csapadékos hegyekhez képest.
Krakkó Európa egyik legkeletibb települése, ahol mérsékelt óceáni éghajlat uralkodik. Keletebbre az éghajlat már kontinentális. Az átlagos nyári hőmérséklet 18-19,6 C, a téli -2,1-0 C. Nyári hónapokban a hőmérséklet időnként túllépi a 25 C-t. Mivel Krakkó elég közel helyezkedik el a Tátrához és ott gyakori a halny (ami egy főn típusú szél), ezáltal még télen is 20 C-ig emelkedhet a hőmérséklet.
Krakkóban közel 40 park látható, amelyek 320 hektáron terülnek el. A legismertebbek a Planty és a Visztula sétány (Bulwary Wiślane), a legnagyobb mindazonáltal a Lengyel Repülők Parkja.
Lehengerlő hely Európában a Błonia, mely egy 48 hektár kiterjedésű nagy mező. A település történelmi központjához közel, a Zwierzyniec kerületben fekszik A 19. század közepéig tavaszonként mocsárrá változott, s kolerajárványok során ennek szigetein helyezték el a haldoklókat. A mocsár kiszárítása után nagygyűléseket, díszmeneteket és katonai gyakorlatokat rendeztek rajta. 1849-ben I. Miklós orosz cár tartott seregszemlét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésére irányuló magyarországi hadjárata előtt, 1910-ben a lengyelek ünnepelték a grünwaldi csata 500. évfordulóját, 1933-ban ugyanakkor a „bécsi” csata 250. évfordulóját. A náci megszálláskor a németek be akarták építeni, de a terv nem valósult meg. 1965-ig szabad volt az állattartás a mezőn, ezután 2011-től újra megnyílt ez a potenciál a juhtenyésztés előtt.
Jelentős zöldterület még a Wolski-erdő a Sowiniec-dombbal. Az erdő Zwierzyniec kerület nyugati részében van, kiterjedése 419 hektár. Benne kapott helyet a Krakkói Állatkert (Ogród Zoologiczny w Krakowie). A Sowiniec lankái a Visztulával párhuzamosan Błoniától a település nyugati határán túl húzódnak. Itt két mesterséges emlékhalom (kopiec) áll: a Kościuszko- és a Piłsudski-halom.
Krakkóban 5 természetvédelmi körzet van és a Júrai Tájvédelmi Körzetekhez tartozó pár kis zöldterület még. Ezekből a körzetekből, a Bielany-Tynieci Tájvédelmi Körzet (Bielańsko-Tyniecki Park Krajobrazowy), Tenczyni Tájvédelmi Körzet (Tenczyński Park Krajobrazowy) és Krakkói Völgyek Tájvédelmi Körzet (Park Krajobrazowy Dolinki Krakowskie) részei Krakkóban láthatóak.
A település területének része a Visztula ökológiai folyosójához tartozik. Itt sok kis folyó ömlik bele a Visztulába, a völgyeikkel egyesült erővel ezek Krakkó legérdekesebb helyei.
Bielany-sziklák (Bielańskie Skałki, 1,73 ha) – növényi természetvédelmi vidék, Wolski-erdő része, Visztulánál (Zwierzyniec);
Bonarka (2,29 ha) – sziklás természetvédelmi szféra a Płaszów pályaudvar mellett a Wola Duchacka kerületben;
Leánysziklák (Panieńskie Skałki, 6,41 ha) – erdei táj – és természetvédelmi körzet, jura kori szoros Wolski-erdő északi részében (Zwierzyniec);
Przegorzały-sziklák (Skałki Przegorzalskie, 1,38 ha) – sziklás és növényi természetvédelmi körzet, a Wolski erdő része a Visztulánál (Zwierzyniec);
Skołczanka (36,77 ha) – tájvédelmi táj a település délnyugati részén a tynieci kolostor mellett.
Krakkó Lengyelország egyik leglényegesebb kulturális centruma és Európa egyik fő turisztikai célpontja. A történelmi Óváros és a Kazimierz kerület 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2000-ben Krakkó kiérdemelte az Európa kulturális fővárosa címet. 2008-ban közel 7,5 millió turista kereste fel, köztük 2 millió határon túli. Krakkóban országos jelentőséggel bíró kulturális intézmények vannak.
Krakkói szokások és kulturális események
- Emaus – egy búcsú, amely folyamatosan húsvéti hétfőn van a premontrei rend templománál (Salwator). Az Emaus egyben annak a bibliai falunak a neve, hova a feltámadott Krisztus ment.
- Rękawka – egy ünnep, a Húsvét utáni kedden a Krakus-halom (Kopiec Krakusa) lábánál. A Rękawka közben halotti torokat szerveztek. Innen származik a tradíció: a domboldalról ételt dobnak le a domb lábánál álló embereknek. Mostanában ezen ünnep kapcsán íjászversenyeket is szerveznek.
- PaKA (április) – a fiatal lengyel kabarék (főként diákkabarék) fesztiválja.
- Rövidfilmek Országos Fesztiválja (Ogólnopolski Festiwal Filmów Krótkometrażowych, május) – aminek alatt odaítélik a Złoty Smok (Arany Sárkány) és Złoty Lajkonik díjakat. Ez a legrégibb filmfesztivál Lengyelországban és az egyik legrégibb a világon. A neve ellenére, a rendezvényen nemcsak lengyel filmeket mutatnak be, internacionális, melyet az amerikai Academy of Motion Pictures, Arts and Sciences is elismer. Ez biztosítja az esemény internacionális versenye győzteseinek, hogy pályázzanak az Oscar-díj jelöltségére rövidfilm és animáció kategóriákban.
- Krakkó település ünnepe (Święto miasta Krakowa, június 5-e) – megemlékezés arról a történelmi eseményről, hogy 1257. június 5-én Krakkó a magdeburgi jog alapján települési rangot kapott Szemérmes Boleszláv (Bolesław V Wstydliwy) fejedelemtől. Az ünnep pár napján koncerteket tartanak és kulturális, mulattató és sportrendezvények vannak.
- Lajkonik (Úrnapja – június, néha május) – a szakállas „lovas” keletinek tűnő ruhában lovagol az óvárosban műlovacskán, mely a derekához van hozzáerősítve. Az ünnep eredete nem ismert: ez keletkezhet a tatárjárás idejéből vagy a középkori misztériumjátékok hagyatéka. A tradíció alapján Lajkonik buzogányának érintése szerencsét hoz a szerelemben. Lajkonik ugyanolyan ismert szimbóluma Krakkónak, mint a waweli sárkány.
- Utcaszínházak Internacionális Fesztiválja (Międzynarodowy Festiwal Teatrów Ulicznych, július) – az e fajta színház színpada az utca, az Óváros utcái, a színészek mindazonáltal bevonják a járókelőket a játékba. A Piactéren áll a színpad, ahol színre viszik az előadásokat.
- Zsidó Kultúra Fesztiválja (Festiwal Kultury Żydowskiej w Krakowie, július), ezt Kazimierzben tartják meg.
- Krakkói Betlehemek Versenye (Konkurs Szopek Krakowskich) – a legjobb kinézettel rendelkező krakkói betlehemeket bemutatják Adam Mickiewicz szobránál; némely betlehem építése eltarthat egy-két hónapig vagy akár egy egész évet is igénybe vehet.
- A legnélkülözhetetlenebb diákrendezvények:
- Juwenalia – minden évben rendezett, a tanulók ünnepe. Májusban (néha júniusban) egy-két napig tart. Az ünneplés legszámottevőbb elmei a tanulók felvonulásai és a település kulcsának átadása. A Juwenalia közepette is sok koncertet, előadást és eseményt szerveznek.
- A tudomány fesztiválja (Festiwal nauki w Krakowie). Az esemény minden krakkói állami egyetem és nagyszámú intézmény szervezi. A célja az iskolák akadémiai és képzési tevékenységének bemutatása a fórumokon, kísérletezések bemutatása és művészeti programok.
- MediaTory (november) – díjak, melyeket 12 lengyel egyetem újságírást hallgató diákjai ítélnek oda újságíróknak.
