Korfu sziget Görögországban, a Jón-tengerben. A Jón-szigetek egyik tagja, a csoport szigetei közül a második legnagyobb kiterjedésű. Kisebb, hozzá tartozó szigeteivel együttesen gyakorlatilag Korfu képezi az állam északnyugati határának szélét. A szigetet egyetlen önkormányzatként kezelik, és Korfu közigazgatási vidék fennhatósága alá tartozik. Az önkormányzat közigazgatási szempontból magába foglalja a főszigetet, Korfut, továbbá három kisebb tartozékát, Eríkusza, Mathráki és Othoní szigeteket.
A sziget legnagyobb települését és az önkormányzat székhelyét is Korfunak hívják, lakossága 34 000 fő (2010-ben). A sziget házigazdája a Jón Egyetemnek.
Éghajlata mediterrán. Korfu a legnedvesebb hely Görögországban, amely pozitív tulajdonsága, hogy zöld és termékeny és itt nem érzékelhető az a csontszáraz nyár végi vízhiány, mint az Égei-tengeri szigeteken. Július a legszárazabb hónap. Októbertől márciusig rendszeres esőzésekre lehet számítani.
Korfu szerfelett felkapott turistacélpont, amely nagy forgalommal ellátott ezen a régióban. A homokos-fövenyes partszakaszok, a szigetecskék, a kellemes szállodák, a tengerparti sétányok, a garantált nyári jó idő Korfut igen népszerűvé tették a nyaralók körében. Ehhez hozzájárultak Gerald Durrell kötetei a gyermekkoráról, aminek tekintélyes hányadát a szigeten töltötte.
Egészen a 20. század elejéig a szigetet legfőképpen európai uralkodók, emellett az elit elemei látogatták; például II. Vilmos német császár vagy Wittelsbach Erzsébet magyar királyné is gyakran itt töltötte szabadidejét. Korfut napjainkban széles körben látogatják középosztályú családok is – leginkább az Egyesült Királyságból, Skandináviából és Németországból –, ennek következményeként tömegturizmus alakult ki a szigeten. Korfu ugyanakkor még állandóan híres a Föld elitjének körében is, a sziget északkeleti részében példaként a lakástulajdonosok közt fellelhetőek a Rothschild család egyes elemei, emellett több orosz oligarcha, azonban David Cameron brit miniszterelnök és Károly walesi herceg is alkalmi látogatónak számítanak a szféraban. A sziget székhelyének az óvárosát 2007-ben az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) javaslatát követően felvették az UNESCO Világörökségi Listájára mint kulturális értéket.
Főbb látnivalók
- Korfu helység óvárosa
- Korfu településében, a régi velencei fellegvár közelében látható egy nagy tér is, amit Spianada-nak hívnak. Ez a legnagyobb tér Délkelet-Európában és az egyik hatalmas Európában, színültig zöld felületekkel és érdekes épületekkel.
- Az Ahílio királyi kastély, amit Erzsébet osztrák-magyar császárné („Sissi”) építtetett „kedvenc szigetén”, Korfun
- A Pondikoniszi kolostor és a Vlacherna kolostor-sziget
- Az öböl Paleokasztritsza kolostorával.
- A „Bella Vista” kilátó Paleokastritsa közelében.
- Az Angelokasztro kastély romjai az északnyugati parton, kilátással a Jón-tengerre.
- Az Agiosz Georgiosz Pagon-öböl az északnyugati részén
- A túraútvonalak a Pantokratorhoz egy szokásoknak megfelelő tavernával, három kilométerre a csúcstól.
- A Pantokrator csúcsa, kolostorral, tavernával és kilátással az egész szigetre és Albániára.
- Glyfada strand.
- A Nímfák-vízesés, amely az ugyanolyan névvel illetett hely közelében felfedezhető a sziget északi részén.
- Az északi part Sidari és Peroulades homokkő szikláival.
- A Koméno -félsziget Gouvia és Dassia közelében, Ypapandi kis templomával.
- Perithia, a sziget legrégebbi hegyi faluja.
- A nyugati part a Panagia Mirtiotissa kolostorral (Moni Myrtidion).
- Kouloura kis kikötője Korfu északkeleti részén és a szomszédos Kalami település, ahol egykor Lawrence Durrell élt.
- Az északkeleti Kassiopi kis kikötővárosa, amely a Kr. e. 230 utáni római megszállás folyamán épült. Kerkyra mellett volt a sziget leglényegesebb települése.
- Mon Repos kastély, ahol 1921-ben született Philip Mountbatten, Edinburgh hercege.
- Az első világháborúból származó szerb háborús mauzóleum Vido szigetén, ahol 3000 katonát temettek el.
