Kecskemét megyei jogú település, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség alapján a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási zóna alapján a hetedik legnagyobb helység Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének csaknem 22%-a él Kecskeméten. Félúton fekszik a főváros Budapest és az állam harmadik leghatalmasabb települése, Szeged közt, mindkettőtől 86 kilométerre, és közel azonos távolságra az állam két nagy folyójától, a Dunától és a Tiszától.
Ásatások esetén a régészek bronzkori urnákat találták, továbbá a piarista gimnázium építése alatt avar sírokat is fedeztek fel. A helyet első alkalommal 1368-ban említik városként. A török korban is jellegzetes jogokkal rendelkezett, merthogy közvetlen a budai pasának adózott. A fejlődés alapja a szarvasmarha-tenyésztés és ennek alapján a szarvasmarha-, szőrmés- és kovács-kereskedelem volt.
1710-ben került a település a Habsburg-család kezére és 1867-ig Bécs fennhatósága alatt maradt. 1834-ben a település felszabadult a földesurak függősége alól, megkezdték a közösségi telken elhelyezkedő nagybirtokok telkekre bontását, és több állandóan lakott egyéni gazdaság (tanya) épült a Pusztán. Az ugar homoktalaj megkötésére a 19. század első felében több millió gyümölcsfát ültettek. 1900-ra a település népességének fele már ilyen egyéni tanyákon élt.
A virágzó mezőgazdaság és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel kezdődött meg az ipar fellendülése, nagy polgárságot teremtett meg, amely a századfordulón jó néhány szecessziós épülettel gyarapította a városközpontot. 1911. július 8-án erős földrengés rázta meg Kecskemétet, amely nagy károkat okozott. 1950-ben a település közigazgatási jelentőségre tett szert: területileg legnagyobb megye, Bács-Kiskun megye székhelye lett.
2008 június 18-án a német Daimler autógyártó közzétette, hogy 800 millió euró értékű Mercedes-Benz gyártóüzemet tervez építeni Kecskeméten. A régió egyik óriási üzeme több ezer embernek ad munkát.
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az állam mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő település a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az állam minden részéből simán megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
Kecskemét kiterjedése 21+1 kerületre van felosztva, ezenkívül 8 lakókörzetre, amelyek önmagukban nem rendelkeznek helyi önkormányzati jogkörrel, bár a településben több részönkormányzat is funkcionál, melyek a kerületi beosztáson alapulnak. Kecskeméthez tartozik több szatellit-település is, ezenkívül egy kiterjedt tanyavilág. Kecskemét település belterületének lakossága 84.648 fő volt 2001-ben miközben külterületén 23.101 fő élt.
A település építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, a korszerű magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt látható a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, ezenfelül a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Számottevő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló létesítménye az eredendően román stílusban épült Barátok temploma. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, érzéki stílusban épült. A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom, ezenfelül a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amit a színházépítkezéseiről leginkább hírneves bécsi Fellner és Helmer társaság tervezett.
Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.
Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.
1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
1842-44 közt a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.
1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki ezelőtt 1828-31 közt az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő „hírös településnek”, miközben Móricz Zsigmond „a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte Kecskemétet.
Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer napjainkban már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, tetejébe az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.
1889-ben adják ki Mikszáth Kálmán török korban játszódó idili regényét, A beszélő köntös címmel, amelyiknek színtere Kecskemét.
1912-ben Iványi-Grünwald Béla vezérlésével megalakult a Kecskeméti művésztelep. A település neves festője volt Muraközy János (1824-1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten növekedett fel Fényes Adolf. A művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen a korábbi években születtek nagy sikerű, fesztiváldíjas alkotások.
Kecskeméten jó néhány közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény, a Hanga Óragyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, az internacionális Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is.
Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti prezentáció nézhető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Szintén állandó tárlattal fogadja a vendégeket a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban – mely a megyei közművelődés szakmai centruma – a számtalan színházi előadás, időszakos bemutató stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Internacionális Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái.
A település sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő szokás.
