Honduras (mondanivalója spanyolul „Mélységek”; egész spanyol nevén República de Honduras, IPA: reˈpuβlika ðe onˈduɾas) Magyarországnál nem sokkal nagyobb állam Közép-Amerikában.
A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el egész függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua övezi, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének tekintélyes hányadát a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az állam északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.
A közép-amerikai földhídon fekvő állam a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Főbb szigetei (a Karib-tengerben): Utila, Roatan, Guanaja.
Az állam 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A Kordillerák két fő vonulata K-Ny irányban: északon az Esperanza-hegység, délebbre a Sierra Madre. A legmagasabb hegyek az állam nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), aminek magasságáról heterogén forrásokban heterogén adatok olvashatók.
Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 C. Az évi csapadék volumene 1000 és 2000 mm közt mozog. Az északi part jóval nedvesebb, mint az állam többi része. La Ceiba (északi part) évi átlagos csapadékmennyisége 3200 mm, Cholutecáé (déli part) 1700 mm. A főváros régiójában és a déli parton a száraz évszak novembertől áprilisig tart; az északi parton nincs kifejezett száraz évszak, csak április-május környékén kevesebb csapadék hull. A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.
Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény látható, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.
Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². A következőkben részletezett felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók megjelennek:
- Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Islas de la Bahía megye) – papagájhalak illetve egyéb különös, ritka élőlények.
- Capiro-Calentura Nemzeti Park – nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
- Celaque Nemzeti Park – magas hegycsúcsokon köderdők és hideg vizű források.
- Cerro Azul – nehezen megközelíthető helyen hévízű források, speciális barlangok.
- Cusuco Nemzeti Park – kvézál (quetzal) madár.
- La Muralla – ez is a kvézál madárról közismert.
- La Tigra – Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi környék volt.
