Hamburg Németország második leghatalmasabb települése, a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi helysége, a Hamburgi főegyházmegye érseki székvárosa. Hamburg az Európai Unió legnagyobb olyan települése, amely nem egy tagállam fővárosa. A településnek csaknem 1,8 millió lakosa van, újabb 750 000 lakos él az agglomerációban. Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, így Németországban a Föld Kapuja néven is ismerik.
A település mai határai a Nagy-Hamburgot megalkotó törvény hatályba lépésekor, 1937. április 1-jén fejlődtek ki. A mai Hamburg területét és népességét nézve is Németország második leghatalmasabb települése a főváros, Berlin után.
Hamburg Németország északi részén, az Elba folyam óriási tölcsértorkolatának elején, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A helység óvárosi magja az Alster, a Bille és az Elba találkozásánál épült fel. Az Elba a település előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a folyóágak alatti alagutak kapcsolják a településhez. A folyamtól északi irányba és délre elterülő térszínek a geesthez tartoznak, ezáltal védettek a folyamon rendszeresen jelentkező vihardagályoktól. A folyam közvetlen közelében fekvő területek a marschok, amelyeket gátakkal és zsilipekkel próbálnak a vihardagályoktól és árvizektől megvédeni.
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A Csehországban eredő folyam a településbe már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a Hanza-város déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folytonos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták, és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folytonosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók részére elengedhetetlen 16 méteres mélységet fenntartsák. Pillanatnyilag tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését. Az Elbán át érkező északi-tengeri árapály jelensége is érzékelhető a településben. A dagály- és apályszintek közti különbség 3,64 méter.
Az Elba egyik apró északi mellékfolyója az Alster. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster (Aussenalster), ameddig a városközpontban fekvő a Belső-Alster (Binnenalster) nevet kapta. Az Alster belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a Hanza-város a Föld hidakban valószínűleg leggazdagabb helysége. Közel 2500 híd van a településben, amivel megelőzi Amszterdamot (1200 híd) és Velencét (400 híd) is.
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A Csehországban eredő folyam a településbe már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a Hanza-város déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folytonos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták, és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon örökösen kotorják, hogy a konténerszállító hajók részére elengedhetetlen 16 méteres mélységet fenntartsák. Ebben a pillanatban tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését. Az Elbán át érkező északi-tengeri árapály jelensége is érzékelhető a településben. A dagály- és apályszintek közti különbség 3,64 méter.
Az Elba egyik apró északi mellékfolyója az Alster. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster (Aussenalster), amíg a városközpontban fekvő a Belső-Alster (Binnenalster) nevet kapta. Az Alster belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a Hanza-város a Föld hidakban valószínűleg leggazdagabb helysége. Közel 2500 híd van a településben, amivel megelőzi Amszterdamot (1200 híd) és Velencét (400 híd) is.
Hamburgnak 1,78 millió lakója van. Hozzávetőlegesen ugyanennyi lakója volt a településnek a második világháború folyamán is, ám a háborús évek alatt közel 400 000 fővel mérséklődött a Hanza-város lakossága. A háborút követő gazdasági fellendülés éveiben 1,85 millió főre ugrott a népesség, ezután az 1986-ban bekövetkező 1,57 milliós mélypont óta apróbb visszaesésekkel évről évre többen élnek a település határain belül.
Hamburg tömegközlekedésének fő szereplői a Deutsche Bahn (vonatok és S-Bahn), a Hamburger Hochbahn AG (metró és busz), a HADAG (hajók) és több magánvasút-társaság. A vállalkozások a tömegközlekedés jobb koordinációja érdekében megalapították a Hamburgi Közlekedési Szövetséget, a Hamburger Verkehrsverbundot (HVV). A környező két tartományra is kiterjedő közösségen belül egységes tarifákkal és összehangolt menetrenddel csábítják az utazóközönséget.
Hamburg az állam egyik legszámottevőbb közúti csomópontja. Autópálya vezet Bréma és Lübeck (A1), Kiel és Hannover (A7), azonkívül Berlin (A24) és több helyen az elővárosok felé is. A település körül csak szakaszokban épült ki az autópályagyűrű. A legszűkebb keresztmetszetet az utak Elbán történő átvezetése jelenti. A kikötőben funkcionáló alagutak (Régi- és Új Elba-alagutak), továbbá a Köhlbrandbrücke egyre nehezebben képesek csak a növekvő forgalom elvezetésére, így a német kormány új elbai átkelőhelyek építését tervezi.
Hamburgban több közlekedési cég is közlekedtet autóbuszjáratokat. A buszok az ezelőtt kiterjedt villamoshálózatot pótolják és a kötöttpályás közlekedési eszközökre hordják rá az utasokat.
A Hanza-város Észak-Németország fő vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek az állam centrumában futó észak-déli és a tengerpart közelében futó kelet-nyugati vasútvonalak. Nagy sebességre (280 km/h) kiépített vasútvonalak kötik össze Berlinnel és Hannoveren át Dél- és Közép-Németország nagyvárosaival, amelyeken az ICE-szuperexpressz közlekedik. Kétvágányú villamosított pálya köti össze Kiellel, Flensburggal, Brémával és Bremerhavennel. A település fő vasúti csomópontja az 1906. december 6-án megnyílt Főpályaudvar (Hamburg Hauptbahnhof). Az állomáson naponta 450 000 utas száll át. Kimagasló vasútállomás még a település nyugati részét kiszolgáló Hamburg-Altona vasútállomás, azonfelül a kikötőbe ingázó munkásokat fogadó Hamburg-Harburg állomás és a dammtori állomás. Hamburg Németország egyik legjelentősebb teherforgalmi csomópontja. Magában a településben több teherpályaudvar szintén felfedezhető, amíg a település déli határában fekvő mascheni teherpályaudvar Európa egyik óriási ilyen létesítménye.
A települési tömegközlekedés legtöbb utast szállító hálózata az S-Bahn, amit a Deutsche Bahn hamburgi regionális igazgatósága üzemeltet. Az első települési vonat 1907-ben állt üzembe, akkortól már 6 vonalon indult meg a közlekedés, legutóbb az Elba-parti Stade előváros irányába 2007. december 7-én. Pillanatnyilag is építés alatt áll a városközpont és a repülőtér közti vonal. A városközpontba érkezvén az S-Bahn szerelvényei alagutakba futnak be, és földalatti vasútként érintik Hamburg legforgalmasabb csomópontjait. Összesen 9 földalatti S-Bahn állomás van.
101 kilométer hosszan kígyóznak a Hanza-városban az U-Bahn vonalai. Sok más településsel ellentétben nemcsak a föld alatt, hanem (az Elbához közeli szakaszokon és St. Pauli városrészben) az utcaszint fölé emelt magasvasútként is jár a metró. 1912-ben nyílt meg, ezzel a Föld ötödik legrégebbi földalatti vasútja. Naponta 730 000 utast szállít 3 vonalon. A negyedik metróvonal a 2012-től köti ezt követően össze a városközpontot a kikötőben épülő új városrésszel.
Valaha Hamburg rendelkezett a német települések közt az egyik legkiterjettebb villamoshálózattal. Az első vonalat 1894-ben osztották ki, a hálózat hossza 1909-re 167 km-re növekedett. 1955-ben még 19 vonalon szállította villamos az utasokat. 1958-ban a szenátus a hálózat fokozatos leépítéséről döntött. 1978. szeptember 30-án az utolsó hamburgi villamosvonalat is bezárták. Onnantól többször is napirendre került új villamoshálózat építése. 2001-ben a település biztos, hogy meg rendelte a modern villamosvonal terveit, ám a 2004-es választások után felálló új kormány elhalasztotta a terv megvalósítását. 2008 áprilisában újabb politikai döntés született, ezúttal a villamos megvalósításáról. Az elképzelések alapján az első vonal 2011 végére készülne el, nagytávon a hálózat összhossza 40 km lenne.
A település saját komptársaságát, a HADAG-ot (Hafen Dampfschiffahrts Actien Gesellschaft) 1888-ban alapították. Ezelőtt ez a társaság üzemeltette a helgolandi kompot és repülőjáratokat, napjainkban már csak a tömegközlekedésben tevékenykedik. Napjainkban 17 korszerű komp öt vonalon járja az Elba szigeteit. 1958-ban még 21,3 millió utas szállt fel a kikötői hajójáratokra, mára ez a szám évi 5,6 millióra mérséklődött. A HADAG a hamburgi közlekedési szövetség (HVV) tagja. A település legnagyobb hajóállomása a Landungsbrücken, itt lehet a hajókról a metró és az S-Bahn szerelvényeire átszállni, és innen indulnak a több turistát vonzó kikötőnéző hajótúrák is. A legtávolabbi hajóállomás a városközponttól mindössze félórányi hajóútra a település peremén fekvő Finkenwerder-szigeten van.
Az 1911-ben megnyílt Hamburgi internacionális repülőtér, Németország legrégebbi és utasforgalma alapján ötödik legforgalmasabb légikikötője. A korszerű terminál 2005-ös megnyitása óta Európa legkorszerűbb repterei közé számít, 2007-ben 175 000 repülőgép érkezett és indult a Hanza-városból. A repülőtéri terminálok mindössze nyolc kilométernyire felfedezhetők a település központjától; 2009-ben volt esedékes a Főpályaudvar és a repülőtér közt ingázó S-Bahn vonal megnyitása. Ez alatt zajlott a légikikötő kibővítése, aminek eredményeként 2009 végére szállodák, bevásárlóközpontok és parkolóházak épültek(?) a modern terminál közelében.
Látványosságok, látványosságok
- Cap San Diego – múzeumhajó
- U 434, Tengeralattjáró Múzeum
- Halvásárcsarnok – Az egykori halpiac ma kulturális intézmény
- Herbertstraße – Hamburg vöröslámpás utcája
- Köhlbrandbrücke – a Köhlbrand fölött 53 méteres magasságban átívelő híd
- Landungsbrücken – a település egyik tömegközlekedési csomópontja, a „hajók pályaudvara”
- Rathaus, Európa egyik óriási városházája
- Régi Elba-alagút – a glasgowi Clyde-alagút mintájára megalapított alagút korának mérnöki csodája volt
- Reeperbahn – a település éjszakai életének főutcája
- Rickmer Rickmers – vitorláshajó, ma múzeum
- A Raktárváros – a régi vámraktárak ma a település legelegánsabb negyedei közé számítanak
- Szent Mihály-templom – az evangélikus egyház 132 méter magas hamburgi főtemploma
- A Szent Miklós-templom romjai, világháborús mementó
- Miniatur Wunderland
- Bismarck emlékműve
1664-ben a környéket uralmuk alá hajtó dánok megadták Altonának a települési jogállást, hogy a tőlük független Hamburgnak konkurenciát állítsanak. A települési jog vásártartási joggal is járt. Hamburg Szenátusa hevesen ellenkezett, de tehetetlen volt a település nyugati kapui előtt kialakuló vasárnapi piaccal szemben. A vásáron eredendően csak halat árultak, de a kínálat folytonosan bővült. Az Altonai Halpiacot a mai napig minden vasárnap reggel 5 és 10 óra közt tartják meg a Landungsbrücken és a Halvásárcsarnok környékén.
Egész Németországban kedveltek a mutatványosokkal, körhintákkal és lacikonyhákkal csábító szabadtéri népünnepélyek, melynek hamburgi fajtája az minden évben háromszor megszervezett Dómpiac. A 14. században még csak novemberben tartották a dóm körül szervezett vásárt. A találkozó egyre növekedett, ezt követően a századfordulón St. Pauli városrészben találta meg mai helyét. A második világháború után a novemberi eseményt egy tavaszi és egy nyár közepi vásárral egészítették ki.
1189 május 7-én Barbarossa Frigyes a hamburgi szabadságlevélben rögzítette, hogy vámmentességet adakozik a településbe tartó hajóknak Hamburg és az Északi-tenger közt, ezzel tengeri kikötő alapítását engedélyezte az Elba szélén. 1889 óta minden év májusában rendezik meg a rendezvényre emlékező fesztivált a kikötő-születésnapot. Az elmaradhatatlan piac mellett kulturális és sportesemények zajlanak, és felvonulnak az Elbán a település hajói is.
