Guyana vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika északi részén fekvő állam. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.
Az angol uralom öröksége tükröződik az állam politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és másfajta európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a népességének 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.
Guyana az egyetlen dél-amerikai állam, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság döntő része viszont a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az állam az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, mitöbb a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az állam alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.
Az állam Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az állam túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800-2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja a brazil és venezuelai hármashatáron emelkedő Roraima, 2772 méter.
A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo (hossza 1014 km, vízgyűjtője 150769 km², közepes vízhozama 5,650 m³/s), Demerara, Berbice.
Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500-2000 mm a csapadék volumene.
A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé tartva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).
A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan szektor maradt a legutóbbi időkig. Az állam területének csaknem 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb. A ragadozók döntő része a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).
Ajánlott oltások a Guyanába utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (Az egész országban magas a fertőzésveszély.)
- Sárgaláz
- Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)
