Az Eisriesenwelt barlangrendszer Ausztria Salzburg tartományában, a Tennengebirge területén, Werfen mezőváros területén. Az Eisriesenwelt a Föld legnagyobb jégbarlangja, melynek egész hossza eléri a 42 kilométert. 1879-ben Anton von Posselt-Czorich salzburgi természettudós találta meg, később Alexander von Mörk vezetésével térképezték fel. Ma a barlang csaknem 1000 méteres kiépített része felkapott látványosság, melyet minden évben csaknem 200 000-en keresnek fel.
A barlang az ausztriai Werfenhez tartozó Tenneck falu közelében, a Tennengebirgében felfedezhető, Salzburgtól csaknem 50 kilométerre délre. Csaknem 42 km hosszú, de csak a legelején állandó a jégtakaró.
A jég a barlangban található kéményhatás révén növekszik és marad fenn. Télen a barlangban található relatíve melegebb levegő felszáll a kürtőkön át, ezzel a helyére hidegebb kinti légtömegeket szív be nagyjából 1 kilométerig a barlang belsejébe. A szikla tavaszig raktározza a hideg levegőt, és mikor is kint melegebb lesz, és a hó megolvad, a víz a szikla hasadékain és repedésein át beszivárog a barlangba, és jéggé fagy. Nyári hónapokban a hideg levegő a nagyobb sűrűsége okán megreked a barlangban, mindent összevetve a jég teljes évben megmarad. A barlang belseje nyári hónapokban valamennyire felmelegszik, ekkor az alsó jégtakaró 5-10 cm-es része megolvad, ezt követően a következő tavasszal a jég újból visszanő. Teljességében a jégmennyiség nem kevesebb lesz, igazság szerint egy kicsit állandóan több lesz.
A barlang bejárata 1656 méteres tengerszinttől számított magasságban nyílik. Az Eispalast (Jégpalota) nevű terme után már nincsenek összefüggő jégtakarók, a vezetett túra ott ér véget. Az Eispalasttól meredek járat vezet az U-Tunnelig, ezt követi a Midgards fantázianevű rész. Ez az üreg a legnagyobb a barlangban, csaknem 8-30 méter széles. Innen a mellékágak több irányban elágaznak. A barlang végét az 1595 m-en fekvő Neue Welt (Újvilág) jelenti. Az első világháborúban elesett barlangkutató, Alexander von Mörk urnája az egyik barlangjáratban lett elhelyezve.
A Tennengebirge hegység a harmadkor végén, a pleisztocén Würm-glaciálisában (eljegesedési periódusában) alakult ki. A hegység az Osztrák-Alpok egyik masszívuma, egyben a Salzburgi-Alpok legnagyobb karsztfennsíkja, amely mintegy2100-2300 méterre emelkedik, az Eisriesenwelt ennek a fennsíknak a peremén látható. Az Eisriesenwelt létrehozásához a Salzach folyó is hozzájárult, amely mély völgyeket erodált a hegybe, ennek peremén nyílik a barlang. Az Eisriesenwelt dachsteini mészkőben alakult ki csaknem kétmillió évvel ezelőtt, a folyamatok még ma is zajlanak. A karsztos kialakulás ellenére cseppkövek hozzávetőleg egyáltalán nem felfedezhetők benne, mivel az alacsony hőmérséklet megakadályozta a mészkő feloldódását és kiválását.
Az Eisriesenwelt első idegenvezetéses látogatásaira 1920-ban került sor. Ma egy felvonó napi 2500 vendéget szállít a barlang bejáratának környékére a Dr. -Friedrich-Oedl-Haushoz, minden évben csaknem 200 000-en keresik fel a helyszínt. A barlang ugyan ki van építve, de állandó világítással nem ellátott. A vendégek karbidlámpákat kapnak, a vezetők mindazonáltal égő magnéziumszalag fényével világítják meg az öt jégfigurát.
A turisták a jegyeket online vagy a látogatóközpontban vehetik meg. Alkalom nyílik csak a barlangba vagy a felvonóra jegyet venni, de a kettőre közösen kedvezményt adnak. A látogatóknak figyelembe kell venniük, hogy az emelkedő leküzdése a látogatóközponttól az alsó felvonóállomásig és a felvonó hegyi állomásától a barlang bejáratáig csaknem 20-20 percet tesz ki, a felvonót kihagyó meredek hegyi útvonal ugyanakkor plusz másfél órát jelent. Az 1400 lépcsőfok megmászásával (700 felfelé és újból 700 lefelé) a barlangtúra is némely fizikai felkészültséget igényel. A helyszínt nem látogathatják mozgáskorlátozottak és megfelelően meleg öltözékkel nem rendelkezők, de kisgyermekeknek és szívbetegeknek sem ajánlott a részvétel. A vezetett túrák a létszámtól függően dinamikusan, csúcsidőben 6 percenként indulnak és megközelítően 70-80 percig tartanak. A barlangon belül tiltják a filmezést és a fotózást, melyet a rossz fényviszonyok, a veszélyes színtér, a hideg, amellett a többi turistacsoporttal való összetalálkozás elkerülése indokol.
A barlang javarészben május 1. és október 26. közt áll nyitva a érdeklődők előtt. A téli hónapokban a barlang bejárata a magas alpesi fekvése és a lavinaveszély okán nem megközelíthető.
