Drezda

Drezda

Drezda (németül: Dresden) település Szászországban, Németországban. Csaknem 560 ezer fős lakosságával Lipcse után a második legnagyobb szász helység, és Németország tizenkettedik leghatalmasabb települése.

A település Szászország politikai centruma, itt felfedezhető a szász tartomány parlamentjének és kormányának, tetejébe jó néhány állami hatóság székhelye. Ezen kívül releváns tanítási és kulturális intézmény centruma. A gyógyszeripar, a kozmetikumok, a gépek, a jármű- és üzemgyártás, az élelmiszeripar, az optikai ipar, a szolgáltatások, a kereskedelem és a turizmus is nagy bevételi forrást hoz létre Drezda környékének.

Drezda nemzetközileg kultúrvárosként ismert, több releváns épülettel, akárcsak a barokk Zwinger, rendkívüli múzeumokkal, és olyan ismert zenekarokkal, mint a Szász Állami Zenekar vagy a Kreuzchor. A ma ismert belváros nagyrésze rekonstruált, felújított. Ennek oka a drezdai bombázás, melynek eredményeképpen az egész városközpont megsemmisült.

1434-ben itt alakult meg a planéta talán legrégebbi és legnevezetesebb karácsonyi piaca, a Dresdener Striezelmarkt. A települést gyakran az Elba Firenzéjének nevezik, eredendően elsődlegesen művészeti gyűjteményei, barokk és mediterrán építészete, továbbá festői és éghajlati szempontból kedvező fekvése folytán.

Drezda a német szövetségi állam, Szászország délkeleti részén terül el, az Elba folyó szélén, közel a cseh határhoz. Az Elba tengerszinttől számított magassága 102,73 m. A település legmélyebb pontja, a Cossebaude 101, a legmagasabb, a Triebenberg 383, a település főtere, az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint felett.

Mivel Drezda egy szűk folyóvölgyben fekszik, sokkal inkább a Dél-Németország éghajlat figyelhető meg itt, és nyilvánvalóan melegebb, mint a többi kelet-németországi szféra.

Drezda nevezetes kulturális gazdagságáról, melyet a településben felfedezhető sokszínű művészi gyűjtemények alapoznak meg. Ezek jó része Erős Ágost uralkodó gyűjteményéből növekedett ki. A 2002-es árvíz okozta károk folytán egy-két gyűjtemény a mai napig nem várja az érdeklődőket.

A településben szervezték össze a 2008-as sakkolimpiát.

Drezda
Drezda

Múzeumok és galériák

  • 44 múzeum felfedezhető a településben, köztük:
  • Régi mesterek képgyűjteménye (Gemäldegalerie Alte Meister)
  • Zöld Boltozat (Grünes Gewölbe)
  • Porcelángyűjtemény
  • Fegyvertár
  • Rézkarcgyűjtemény
  • Drezdai Közlekedési Múzeum
  • Német Egészségügyi Múzeum
  • Települési Múzeum
  • Települési Galéria – Műgyűjtemények
  • Kraszewski-Múzeum
  • Panometer Dresden, Yadegar Asisi két panorámaképe féléves váltásban kiállítva
  • Műszaki gyűjtemény
  • 56 galéria és kiállítóterem

Rendezvények

  • Drezdai zenei játékok (Dresdner Musikfestspiele)
  • A jelenkori zene drezdai napjai (Dresdner Tage der zitgenössischen Musik)
  • Cseh kultúrnapok (Tschechishce Kulturtage)
  • Internacionális dixieland-fesztivál (International Dixieland-Festival)
  • Drezdai Jazz Napok (Jazztage Dresden)
  • Heinrich-Schütz-Tage
  • Internacionális Tánchetek, Drezdai Táncősz (Internationale Tanzwoche Dresden, Tanzherbst Dresden)
  • Bardinale lírai napok (Dresdner Lyriktage „Bardinale”)
Drezda
Drezda

Látnivalók

  • Elba – Az Elba Közép-Európa egyik hatalmas folyója. Az észak-csehországi Krkonoše-hegységben emelkedik fel, mielőtt Csehország, ezután Németország nagy részén áthaladna, és Hamburgtól 110 kilométerre Cuxhavennél az Északi-tengerbe áramlik. Egész hossza 1094 km. Drezda barokk belvárosa és az Elba-völgy kultúrtáj elvesztette a világörökségi címet egy négysávos autópályahíd, a Waldschlösschenbrücke felépítése okán, amely az UNESCO Világörökség bizottsága alapján súlyosan károsítja a védett látkép integritását.
  • Drezdai-kastély – Az eredeti, jóval kisebb palotát 1533-1535 közt építették, mely 1701-ben leégett. Továbbiakban újjáépítették és kibővítették. Erős Ágost tette meg a palotát állandó lakhelyévé, amely ezentúl a szász fejedelmek lakóhelye volt. Mai neoreneszánsz külsejét az 1900-as évek elején nyerte. A létesítmény 1945-ben kiégett, mivel több találat is érte. A kastély külsejének helyreállítása a 90-es években befejeződött, a belső felújítása még tart, múzeumokat helyeztek és helyeznek ezt követően el benne. A kastély reneszánsz kapui, domborművei igen művésziek.
  • Frauenkirche – A Neumarkt ékessége, a Frauenkirche egész Németország egyik legjobb kinézettel rendelkező és legjelentősebb evangélikus temploma volt. G. Bähr építész tervei alapján 1726 és 1743 közt épült, bár már 1734-ben felszentelték. A templom tetőtől alapig kőből épült fel, 96 m magas kupolája mindazonáltal „kőharang” néven vált ismertté, és hamar Drezda egyik jelképévé vált. 1945. február 13-án a templom teljesen kiégett, ezután 2 nappal később kupolája is bedőlt, ezt követően leomlott. A templomot évtizedekig nem építették újjá, a romjait háborús mementóként a téren hagyták. 1990 után a templomot újjáépítették. Felszentelése 2005. október 30-án történt. Az újjáépült Frauenkirche nemcsak vallási, hanem kulturális célokat is szolgál, gyakran rendeznek benne koncerteket. A templom nemcsak Drezda, hanem az újraegyesített Németország szimbóluma is, jelképezi a békét és a kiengesztelést.
  • Hofkirche – A Hofkirche, a katolikus székesegyház a Zwinger és a Frauenkirche mellett Drezda egyik legjelentősebb barokk alkotása. Gaetano Chiaveri építette 1739-1754 közt. Kissé meglepően hat a környező épületekhez viszonyított ferde elhelyezkedése. A Hofkirche háromhajós templom négy sarokkápolnával. A főoltár és az orgona közti páholyok, s később a kastélyhoz vezető folyosó is a katolikus fejedelmi család és az udvari nemesek részére volt fenntartva. A templom legjobb kinézettel rendelkező díszei közé tartoznak Mattielli 3,5 méter magas homokkő szobrai, melyekből összesen 78 darab van. A Hofkirche belső tere a barokk katolikus templomokhoz képest jóval egyszerűbb. Az oltár, a szószék és az orgona kardinális műkincsek. A templom 1945-ben kiégett, és több találat is érte, de hamar helyreállították.
  • Mária-híd – A Mária-híd (németül Marienbrücke) az Elba felett ível át 434 méter hosszan Wilsdruffer Vorstadt és a Belső Újváros közt. A kőíves híd 1852-ben épült, és Drezda legrégebbi hídja. A bajor Mária Annáról, II. Friedrich August szász király feleségéről nevezték el. Kezdetben vegyített közúti- és vasúti híd volt az 1730-as évekbeli régi Augustus-híd után. 1901-ben egy különálló, párhuzamos, négy vágányú hídszerkezetet állítottak üzembe a vasúti forgalom részére északi irányba. Az 1852-ből származó régi hidat csak villamos- és közúti közlekedésre használják. A 2000-es években a vasúti felüljáró acél íveit egy új, feszített 490 m hosszú beton híd váltotta fel öt vágányra.
  • Új-városháza – A modern városháza 1906 és 1912 közt épült Roth és Bräter tervei alapján. 1945-ben kiégett, helyreállítása 15 évet vett igénybe. A városháza 100 m magas tornya a legmagasabb Drezdában. Tetején a Goldener Mann néven ismert, aranyozott rézből készült 5 m-es szobor áll, mely Guhr alkotása. A létesítmény kapuja előtt Wrba bronz oroszlánjai állnak őrt.
  • TV-torony – A drezdai TV-torony a közeli Wachwitz faluban felfedezhető. A német telekommunikáció 1991-es felújításáig és a HO éttermet működtető NDK állami tulajdonú társaság bezárásáig a turisták két lifttel elérhette a tornyot. A nyilvános zónában belül egy kétszintes étterem volt, amely 132 férőhellyel büszkélkedhet 145 méter magasságban, és amely felett megfigyelő platform volt. Minden évben durván számítva 200 000 vendég élvezte az Elba völgyére és Drezdára nyíló kilátást, amíg a megfigyelőnyílásokat le nem zárták a tornyon.
  • Semper Operaház Gottfried Semper tervei alapján fia, Manfred vezérlése alatt építették 1871 és 1878 közt. Az eredeti szerényebb operaház már 1841-ben elkészült, de 1869-ben leégett. A főbejárat fölött áll J. Schilling bronzcsoportja: négyesfogat Dionüszosszal és Ariadnéval. A falmélyedésekben Shakespeare, Szophoklész, Molière és Euripidész, a bejárat előtt ugyanakkor Goethe és Schiller szobra kapott helyet. A ház 1945-ben kiégett, és részben beomlott. A főhomlokzatot hamar helyreállították, de az egész építmény csak a bombázás után 40 évvel, 1985. február 13-ra jött létre teljesen. A műsor Weber: A bűvös vadász című operájával folytatódott, azzal, melyet a bombatámadás előtt utoljára játszottak az operában 1945-ben.
  • Zwinger A Zwinger a drezdai barokk építészet csúcspontja, lendületes formájú, szobrokkal díszített pavilonok, galériák veszik körbe. Erős Ágost fejedelem azért építtette, mert a narancsfái részére védett helyet akart biztosítani (ez annak idején az egész világon divatban volt). M. D. Pöppelmann tervei alapján 1711-től 1722-ig folyt az építkezés. A szobrokat P. Permoser és tanítványai alkották. A Zwinger legjobb kinézettel rendelkező részei a Wallpavilon, a Nymphenpad, a Kronentor és a Stadtpavilon. 1847 és 1855 közt épült fel a keleti szárny, ezenkívül az egész épületegyüttest többször is restaurálták. 1728 óta a Zwinger a fejedelmi műgyűjteménynek házigazdája. Ezenkívül itt látható a porcelánmúzeum, az óngyűjtemény, a Matematikai-Fizikai Szalon, az Állattani Múzeum és a Történeti Múzeum. Valamennyi tárlat világhírű. 1945-ben a ház nagy része teljesen elpusztult. A bemutatóanyagokat már ezelőtt elvitték, ezáltal azok megmenekültek a pusztulástól. A sok szállítás folytán viszont károsodtak, így a háború után restaurálni kellett őket. Hamar kezdetét vette a Zwinger újjáépítése H. Ermisch vezérlése alatt. 1960-ra a Zwinger teljesen elkészült, a kiállítási eszközök mindazonáltal visszakerültek eredeti helyükre.
  • Neumarkt A Neumarkt volt a régi Drezda egyik centruma. Az egykori homlokzatokból és a szűk utcákból, amelyek a teret közrefogták, semmi sem maradt fenn. 2013-ra a környező utcákkal közösen újjáépítették. A téren 3 figyelemre méltó alkotmány áll: a Johanneum, a Frauenkirche és a Képzőművészeti Főiskola.
  • Képzőművészeti Főiskola A Főiskola nagy, kupolás létesítménye 1886 és 1893 közt épült az úgynevezett „újfrancia” stílusban. Díszítéseivel nagyszerűen illeszkedik a barokk környezetbe. A ház szoboralakzatai Schilling, Epler és Bäumer művei. 1945-ben a létesítmény kiégett, onnantól teljesen felújították.
  • Altmark Az Altmarkt volt a régi Drezda másik kimagasló centruma. Eredeti formájában Canaletto festményéről ismerhetjük meg. A festő eredeti neve Bernardo Bellotto, aki vedutafestő volt. A régi Altmarktot jellegzetes homlokzatú házak és szűk utcák övezték. A háború után hangsúlyosan megnagyobbították, és új, modernebb épületekkel vették körül.
  • Kreuzkirche A Kreuzkirche a régi Drezda egyik jellegzetes alkotmánya. A templom az idők esetén ötször pusztult el, és ötször épült újjá. Mai formájában Schmid és Exner tervei alapján megfigyelhető. A templom 1945-ben kiégett, 1955-re helyreállították, belső kiképzése egyszerűbb lett, elhagyták a barokk díszítőelemeket.
  • „A Zöld Boltozat”, németül Grünes Gewölbe, ahol a szász koronázási ékszereket bemutatják
  • Régi és új mesterek galériája
  • Széles folyó legelője
  • Brühl terasza, becézik Európa erkélyének is. Egy terasz, mely az Elbára néz.
  • A Föld legnagyobb és legrégibb lapátkerekes gőzhajóflottája
  • A Fürstenzug: A Hosszú Galéria külső falát W. Walter 1870-től 1876-ig tartó munkával a fejedelmi menet néven ismertté vált sgraffito-ábrázolással díszítette. A óriási mű a Wettini-házhoz tartozó szász választófejedelmeket ábrázolja. A lovas felvonulást követő gyalogosok soraiban felismerhető a kor több festő- és szobrászművésze. A régi falfestményt 1907-ben meisseni porceláncsempékkel mozaikszerűen kirakták, a közelmúltban ugyanakkor restaurálták.
  • Nagy várak és kastélyok: Königstein-erőd(wd) (Festung Königstein), Moritzburg vadászkastély, Pillnitz kastély, Eckberg kastély, Albrechtsberg, Meißen (kastélyok)
  • villanegyedek: Blasewitz, Klotzsche, Preussiches Viertel, Wachwitz, Kleinzschachwitz, Weisser Hirsch, Südvorstadt, Wiener Viertel, Strehlen, Waldschlösschenviertel, Grosser Garten, Laubegast, Bühlaupark, Bürgerwiese, Striesen, Plauen, Bühlau, Hellerau, Johannstadt, Tolkewitz, Neugruna, Pillnitz és Radebeul.
  • Európa legnagyobb dixieland fesztiválja
  • Striezelmarkt: a legrégibb német karácsonyi vásár, csak karácsony környékén, Christstollent, karácsonyi piramist árulnak.
  • Sok műszaki és művészeti múzeum. Sok gyűjtemény világrekord méretű, példaként itt felfedezhető a Föld legnagyobb porcelángyűjteménye.
  • A német hadtörténeti múzeum itt látható, tárlatai a kőkorszakig nyúlnak vissza.
  • Karl May Múzeum a Radebeul nevű városrészben, az író egykori otthonában
  • Kék Csoda: történelmi híd, mely a 19. század építészeti csodája volt
  • drezdai függővasút: olyan függővasút, mint a wuppertali függővasút
  • drezdai fogaskerekű
  • Wachwitz drezdai tévétorony:
  • Drezdai gyermekvasút: A Großen Garten-ben közlekedő kisvasút, melyet iskolás gyermekek irányítanak.
  • Nem messze, magasabban helyezkednek el Bannewitz és Rundteil falvak, az Erzgebirge hegység lábánál. Északkeleten látható a Bühlau negyed, keleten mindazonáltal a Kleinzschachwitz, egy újabb villanegyed. Keletebbre látható a Szász Svájc, egy elsődleges hegymászó célállomás. Meißen Drezdától nyugatra felfedezhető, legnevezetesebb találmánya az európai porcelán (Meißeni porcelán).