Több mint 20 éve fogadnak határon túli diákokat a Pekingi Internacionális Művészeti Iskolában, ahol nagy felkészültségű, rutinos oktatók várják a tanulókat, hogy továbbfejlesszék cirkuszművészeti tudásukat – hangoztatta Szun Li-li, a China National Acrobatic Troupe (CNAT) leleményes igazgatója annak kapcsán, hogy szeptemberben egy magyar artistaosztály utazhat Pekingbe.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a fővárosi Internacionális Cirkuszfesztiválon fedte fel, hogy magyar állami ösztöndíjjal artista osztályt indít Pekingben a Nemzeti Cirkuszművészeti Centrum 13-14 éves magyar gyerekek részére szeptembertől. Két hónapos folyamat alatt választják ki azt a tizennégy fiatalt, akik a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola kihelyezett osztályaként három évig Pekingben tanulhatnak, eközben elsajátítják az angol és a kínai nyelvet, illetve az artistaművészet legkülönlegesebb fortélyait. A képzéssel kapcsolatos információk a https://www.fnc.hu/fooldal/artista-osztalyt-inditunk-kinaba honlapon vannak.
Szun Li-li hangoztatta: a pekingi művészeti iskolát harminc évvel ezelőtt alapították és 1998 óta várja a határon túli diákokat 10 éves kortól. Az első állam Jakutföld volt, amerről diákok érkeztek az intézménybe, attól fogva ugyanakkor több mint nyolcvan országból érkeztek tanulók Pekingbe.
Az intézményben külön kollégiumot hoztak létre a határon túli tanulók részére, ahol csaknem 20 tanár odafigyel a tanulókkal, akiknek az artistaképzés mellett közismereti tárgyakat is tanítanak. A tanulók továbbá megismerkedhetnek a kínai életmóddal, a kínai szokásokkal, ételekkel és a nyelvvel is.
A leleményes igazgató kijelentette még: a magyar-kínai partnerség jegyében ősszel induló képzésbe egy-két magyar tanárt, ráadásul tolmácsot is bevonnak az elképzelések alapján. Hangoztatta azt is, hogy az iskola rendje állandóan rugalmasan alkalmazkodik a küldő állam sajátosságaihoz, akár a szünetekről, akár más helyi jellegzetességről van szó.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mire helyezik a hangsúlyt az artistaképzésben hangoztatta: amíg az európai, ezáltal a magyar cirkuszban is a levegőszámok és az állatidomítás kap nagyobb hangsúlyt, a kínai cirkuszművészetet inkább a nehéz technikai elemeket és az ősi tradíciókat ötvöző produkciók definiálják.
“Ebben most is Kína mutatja az irányt” – tette hozzá Szun Li-li hozzátéve, hogy a magyar artistaosztály kínai tanulmányai új utakat nyithatnak a cirkuszművészetben, ugyanis a képzés esetén mindenki tud a másiknak újat mutatni.
MTI