Cambridge egy régi angliai egyetemi település és Cambridgeshire megye adminisztrációs centruma. Londontól kb. 80 km-re fekszik észak-északkeleti irányban. Cambridge a Cambridge-i Egyetem okán a legismertebb, amely a neves Cavendish Laboratory-nak és a Cambridge University Library-nak is otthont ad, s amely a második legrégibb egyetem angolszász nyelvterületen, s egyben a leggazdagabb és legerősebb egyetem egész Európában. A 2001-es népszámlálás alapján a település lakossága 108 863 fő volt (22 153 diákot beleértve).
A település területén a Római Birodalom előtti korban is léteztek települések. A helység regionális center maradt a római hódítás után 350 évig, egészen i. sz. 400-ig. Rómaiak által épített utak és fallal körülvett részek még ma is láthatók a övezetben. Miután a rómaiak távoztak, angolszászok foglalták el a területet a Castle Hill körül. Az angolszász idők alatt Cambridge javára szolgált, hogy kereskedelmi útvonalak mentén feküdt az egyébként nehezen járható mocsárvidékeken. Cambridge-et Grantebrycge-ként említik az angolszász krónikában. Ez a Cambridge-nél levő híd legkorábbi ismert említése.
A vikingek 875-ös Cambridge-be érkezését feljegyezték az Angolszász krónikában. 878-ban a Danelaw viking törvény lépett életbe. A vikingek kereskedő szokásainak hála Cambridge villámgyorsan növekedett. Ezalatt az időszak alatt a település centruma eltolódott a bal parti Castle Hillből a folyó jobb oldalán levő területre, amit most Quayside-ként ismernek. A viking időszak után az angolszászok rövid időre visszatértek a hatalomba, közben felépítették a St. Benet-templomot 1025-ben. Ez még állandóan áll a Bene’t Streeten.
1068-ban, két évvel Anglia térdre kényszerítése után Hódító Vilmos építtetett egy várat Castle Hillen. Mint a korszerű királyság többi része, Cambridge is az uralkodó vezérlése alá kötődött. A jellegzetes Round Church ebből az időszakból származik. A normann korban a település neve Grentabrige vagy Cantebrigge (Grantbridge) volt, amíg a folyót, amely keresztülfolyt rajta, Grantának nevezték. Az idők esetén a település neve Cambridge-re változott, miközben a Cam folyót még mindig Grantaként ismerték (gyakran nevezik Grantának a mai napig is). A walesi nyelvben a település neve Caergrawnt maradt. Csak később változott a folyó neve Camre, a település neve ugyanakkor Cambridge-re. Az 1209-ben hozott létre egyetem nevében a latin cantabrigiensis melléknevet használják (gyakran Cantabnek rövidítik), ami cambridge-it jelent, de ez nyilván az angol névből származtatott szó.
Cambridge környékén felfedezhető a Silicon Fenn, ami az egyetemhez kapcsolódó csúcstechnológiai kutatási park, ami mindenekelőtt a számítástechnikai és orvosi cégeket tömöríti rendkívül nagy számban. Cambridge a Nagy Britanniai számítástechnikai ipar fellegvára, itt felfedezhető pl. az ARM, ami a planéta talán legnagyobb mikroprocesszor-gyártója, ami gyakorlatilag minden okostelefonban (ezáltal az Apple iPhone-ban szintén felfedezhető processzorokat gyártja. Sorban létesültek technológiai laborok, tudományparkok illetve egyéb fejlesztések is a település körül, amelyek most már nem kizárólagosan az egyetemhez kötődnek, habár jellemzően az egyetemről kikerülők alapítják őket. Ilyen intézmények példának okáért az Acorn Computers és a Sinclair Research Ltd. A legnagyobb munkaadó természetesen a Cambridge Egyetem, de jókora számban foglalkoztat az 1992-ben egyetemi rangot nyert Anglia Ruskin University, a település „másik” egyeteme. A Cambridge-i Egyetemnek jó néhány múzeuma van, amelyek költségmentesen nyitva állnak a publikum előtt is.
