Bali sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén látható. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének, a balinézeknek. Az állam leginkább közkedvelt idegenforgalmi célpontja, nevezetes a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr- és fémművességet, amellett a zenét.
Bali 3,2 kilométerre keletre helyezkedik el Jáva szigetétől, és csaknem 8 fokkal délebbre az egyenlítőtől. Kelet-nyugati irányban a sziget kiterjedése 153 km, észak-déli irányban 112 kilométer, kiterjedése 5633 km². Legmagasabb pontja a 3142 méter magas Gunung Agung nevű aktív vulkán, mely több mint 50 év szunnyadás után 2017-ben tört ki újból. A sziget középső és keleti részét hegyek alkotják, melynek a Gunung Agung a legkeletibb tagja. Az 1717 m magas Gunung Batur ugyancsak aktív.
A sziget déli részén alluviális síkság látható, melyet a sekély folyók öntöznek, ezek az esős időszakokban kiöntenek.
A legnélkülözhetetlenebb települések közé sorolható a sziget északi kikötője, Singaraja, amely a gyarmati korban volt Bali fővárosa, sőt még a sziget déli partjának közelében fekvő aktuális tartományi főváros és egyben a legnagyobb település, Denpasar. A fővárostól északi irányba látható Ubud múzeumaival, műtárgypiacával és galériáival kétségtelenül a sziget kulturális centruma.
A főutak a sziget partjait követik, a szigetet átszelő utak főleg észak-déli irányúak. A középső vidékeken húzódó hegyek folytán az utak a gyakran ezek vonalát követik. Balin nincs vasút.
A szigetet korallzátonyok veszik körbe. A déli részen levő strandok homokja többnyire fehér, amíg az északiak és a nyugaton fekvők fekete homokkal borítottak. Az északkeleti Padangbai strandjain mindkettő megtalálható: a nagyobbik strand fehér, ameddig a délebbi sokkal sötétebb.
Bali ismert a táncművészetéről, ráadásul a festészetéről, szobrászatáról és a fafaragásokról. A balinéz gamelán zene szerfelett fejlett és változatos. A táncok hindu történetekből (példának okáért a Rámájanából) mutatnak be jeleneteket. Neves balinéz táncok a pendet, legong, baris, topeng, barong és a kecak.
A nemzeti képzési programok, a tömegmédia és az idegenforgalom folytonosan formálják át a balinéz kultúrát. Indonézia más részéből (legfőképpen Jáváról) bevándorlók ugyanakkor megváltoztatják a sziget népességének összetételét.
Három évtizede a bali gazdaság jórészt mezőgazdaságra alapult, az utóbbi időben viszont az idegenforgalom vált a meghatározóvá, és ennek eredményeképpen Bali ma Indonézia egyik legfejlettebb tartománya. A gazdaság viszont komoly károkat szenvedett el a 2002-es és 2005-ös terrortámadások eredményeként. 2009 első félévében csaknem 1,1 millió turista érkezett a szigetre.
Habár az eredményeket nézve az idegenforgalom a legjelentősebb iparág, még állandóan a mezőgazdaságban és ezen belül a rizstermesztésben dolgozik a legtöbb ember. Kisebb mennyiségben termelnek gyümölcsöt, zöldségeket és egyéb haszonnövényeket. A lakosság egy része halászattal gondot fordít. Bali ismert azonkívül a művészeiről, akik batikot, ruhákat, fa- és kőfaragásokat, ráadásul ezüstékszereket készítenek.
Bár a sziget északi, középső és keleti részén is van turizmus, az idegenforgalom döntően a sziget déli részére összpontosul. A fő idegenforgalmi központok Kuta települése (a strandjaival), Sanur, Jimbaran, Seminyak és a most fejlődésnek indult Nusa Dua. A Ngurah Rai internacionális repülőtér Jimbaran közelében látható, a sziget legdélebbi részét a sziget fő részével összekötő földszoroson.
Ugyancsak növekvő fontosságú bevételi forrás a konferenciaturizmus, ami különösen a 2002-es terrorista támadások után indult fejlődésnek, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy Bali visszaeső idegenforgalmát és megtépázott imidzsét helyreállítsa.
