A Bahama-szigetek vagy hivatalosan a Bahamai Közösség (angol: Commonwealth of The Bahamas) egy állam a Karib-térségben. A Magyarországnál hétszer kisebb kiterjedésű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban.
A szigetek közül 29 lakott. Az állam nevét a „banántalan sziget” indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett első alkalommal Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
A 690 korallszigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó állam az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos kiterjedése 5 és fél négyzetkilométer.
A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.
A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Ezáltal nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.
Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.
A Bahamákon 2012-ben 5,8 millió turista fordult meg, többségük óceánjáró luxushajón érkezett.
2003-ban a fő szigetek turistáinak csaknem 70 százaléka azt mondta, hogy idelátogató döntésük elsődlegesen a meleg éghajlaton és a strandok szépségén és elérhetőségén alapult, ezt követte a szállodai létesítmények szolgálatai és sokszínűsége.
Több nagy társaság megvásárolt egy-egy lakatlan szigetet, amit ma privát üdülőszigetekként működtetnek.
