Az ausztrál Queensland legnagyobbja

Az ausztrál Queensland legnagyobbja

Brisbane Ausztrália harmadik leghatalmasabb települése, egyben Queensland állam fővárosa és legnépesebb települése.

Éghajlat

Brisbane éghajlata párás, szubtrópusi. A nyár forró és párás, a tél száraz és enyhe. Novembertől márciusig gyakoriak a viharok Brisbane felett, alkalomszerű jégesővel, orkán erejű széllel.

Története

A települést Sir Thomas Brisbane-ról nevezték el, aki Új-Dél-Wales kormányzója volt 1821-től 1825-ig.

1823-ban Brisbane kormányzó John Oxley hadnagyot elküldte, hogy találjon egy új helyet a visszaeső elítélteknek. Oxley felfedezte, hogy egy terjedelmes folyó ömlik a Moreton-öbölbe. Egy évvel később megérkeztek az első elítéltek az újonnan kijelölt helyre. Brisbane 1824 decemberében meglátogatta a fegyenctelepet és Oxley azt ajánlta neki, hogy mind a folyót, mind a települést róla nevezzék el. A törvények alapján szabad telepesek nem közelíthették meg a telep 50 mérföldes körzetét. A közvélemény nyomására végül is beszüntették az elítéltek ausztráliai deportálását. A fegyenctelepülést 1834-ben várossá nyilvánították és 1839-ben megnyílt a szabad telepesek előtt is a hely. A fegyenctelep 1842-ben zárta be kapuit.

Amikor 1859-ben Brisbane Queensland állam közigazgatási centruma lett, még csak hatezren éltek a településben. 1901-ben Ausztrália független lett, Queensland állam fejlődése ugyanakkor felgyorsult. A fejlődéshez a jókora számú bevándorlás is hozzájárult a két világháborút követő időszakban.

A második világháború alatt a település Douglas MacArthur főparancsnok csendes-óceáni délnyugati központjaként lényeges szerepet kapott.

A település fejlődése 1945 után megint fellendült.

1974-ben ezzel szemben az árvíz kimagasló pusztítást tett végbe, melyet újjáépítés követett. Konferenciaközponttal és egyetemmel ellátott.

Itt rendezték az 1982-es nemzetközösségi játékokat, az 1988-i Világkiállítást (Expo ’88) és a 2001. évi Goodwill Games fináléját. 2004-ben itt tartották a rovarászok internacionális konferenciáját,, 2005-ben ugyanakkor az IUFRO (International Union of Forest Research Organizations vagyis Erdőkutatási Szervezetek Internacionális Uniója) világkonferenciáját.