Hawaii az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama. Az 50. tagállam, amely 1959. augusztus 21-e óta az állam része. Földrajzilag elkülönül az állam törzsterületétől, de még az amerikai kontinenstől is, és tulajdonképpen egy Polinéziához (Óceánia) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb helysége Honolulu.
Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai folytán a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok részére szintén felkapott célpont.
Csaknem 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja hozzávetőleg az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget („nagy sziget”) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea.
A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, ráadásul a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500-1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000-4000 mm. Hó nem sajátos a trópusokon, de 4205 méter felett esik a Mauna Keán és a Mauna Loán pár téli hónapban. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, ezáltal a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek betudhatóan trópusi esőerdők alkotják.
A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág látható. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, emellett nagyszámú más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs közt gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken nagyon sok heterogén virágfajta fedezhető fel természetes környezetben, példának okáért: hibiszkusz, orchideafélék.
A polinéziai háromszögön belül megannyi sziget hasonló kultúrával büszkélkedhet, vallás, társadalmi felépítés és mítoszok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy minden polinéziai egy ausztronéz proto-kultúrából ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, ellenben mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és ázsiai behatás érte. Az ősi Hawaii-n kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.
A Hooponopono egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, terápia a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Tradíció szerint gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai közt.
A hawaii vallás politeista, többistenhívő, amellett animista, mely úgy tartja, hogy lelke van az állatoknak, a hullámoknak és az égnek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amit aumakuának neveznek. A kahuna megfelelője a sámánnak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.
Az ima kardinális részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt.
Tudta?
Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.” 4
Hawaii egyike azon államoknak, ahol nincs nyári időszámítás.
Hawaii az egyetlen állama az Amerikai Egyesült Államoknak, amely:
- földrajzilag nem Észak-Amerikában van
- teljesen vízzel határolt
- szigetvilág
- van királyi palotája
