Tirana Albánia fővárosa, egyben az ugyanolyan névvel illetett Tirana kerület székhelye. Az állam legnépesebb települése, lakossága csaknem 380 400 fő (2006, becslés), amely az agglomerációban élőkkel egyesült erővel akár a 800 000 főt is elérheti. Az állam gazdasági, kulturális és politikai centruma, egyetemi település. Katolikus és ortodox érseki székhely, muzulmán kulturális center medreszével. A bektási szekta székhelye.
Tirana Albánia közepén, az Adriai-tengertől 35 kilométernyire, az 1613 méteres Dajti-hegy lábánál, a Lana és a Tirana folyók szélén terül el, 110 méteres átlagos tengerszinttől számított magasságban. A fővárost délről és nyugatról ritkásan erdősült hegyek veszik körbe.
Tirana éghajlata nedves szubtrópusi Köppen klímarendszere szerinti „Cfa klíma”), 16 C-os évi átlaghőmérséklettel és 1200 milliméternyi éves csapadékkal. A nyár száraz és meleg, a tél enyhe.
Tirana tradíciókhoz híven muzulmán helység, de 1920-as fővárossá válását követően más felekezetek elemei is tekintélyes számban telepedtek le. Tiranában számottevő cigány kisebbség él, többnyire a társadalom peremén: koldulásból, nemesfém- és alumíniumgyűjtésből igyekeznek fenntartani magukat.
A főváros házigazdája Albánia első, 1957-ben hozott létre egyetemi intézményének, a Tiranai Egyetemnek, de van a településben jogi és agrárképzés, képzőművészeti és katonai akadémia. 2002-ben megnyitotta kapuit az első (angol tanítási nyelvű) magánegyetem, a University of New York Tirana is. A település házigazdája az állam ezt követően minden politikai-közigazgatási, tudomány- és kultúraszervező intézményének: itt van a Nemzetgyűlés, a Legfelsőbb Bíróság, az Albán Akadémiai Akadémia (1972) és kutatóintézetei, a Nemzeti Könyvtár (1922), a nemzeti opera- és balett-társulatnak otthont adó Kultúra Palotája. Az 1988-ban Enver Hoxha Emlékmúzeumként átadott, piramisszerű alkotmány ma az internacionális Kulturális Center székhelyéül szolgál. A főváros jelentősebb közgyűjteményei a Nemzeti Történeti Múzeum (1981), a Természettudományi Múzeum (1948), a Régészeti Múzeum (1948) és a 3200 albán és internacionális művet őrző Képzőművészeti Galéria. A település labdarúgócsapata az SK Tirana.
A település hangulata részben keleties, részben olaszos, de a leginkább ugyan Enver Hoxha kommunista Albániája határozza meg a városképet. A 2000 óta a polgármesteri tisztséget betöltő Edi Rama sajátos akció keretében dobta fel a települést: a szlamosodó, lepusztult blokkokat élénk színűekre festette keresztül.
A fiatal főváros legtöbb látnivalója a központi elhelyezkedésű Szkander bég tér (Sheshi Skënderbeu) köré csoportosul, gyalogosan is könnyűszerrel bejárható. Az 1789-1821 közt épült Et’hem Bey-mecset (Xhamia e Et’hem Beut) mellett ajánlott megtekinteni a közeli, 1821-1830 közt emelt Óratornyot (Kulla e Sahatit), amellett a tér központi helyét elfoglaló Szkander bég lovas szobrot (Odhise Paskali munkája, 1968). A teret ugyanakkor kormányzati objektumok veszik körbe, ezenkívül a Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Történeti Múzeum 1981-ben készült szocialista-realista mozaikos homlokzatával. Tirana keresztény templomai közül számottevő az ortodox Szent Prokop-templom (1780), ezenkívül a Ferenc József építtette katolikus Szűz Mária-templom (1865). 2001-ben épült fel a római katolikus Szent Pál-templom, Albánia legnagyobb istenháza. A városközponton kívül eső részeken megtekintésre ajánlható az 1816-ban épült Kapllan pasa türbéje (Tyrbja e Kapllan Pashës), ugyanakkor a 18. századi kőhidacska, a Tímárok hídja (Urë e Tabakëve).
