Auckland Új-Zéland leghatalmasabb települése, az Északi-szigeten helyezkedik el. A település népessége a 2008-as adatok alapján 438 100, ellenben elővárosaival közösen 1,4 millió ember él itt, az állam népességének 31%-a. A település a székhelye Auckland régiónak és Auckland Régió Tanácsának is. Auckland település a környező településekkel közösen alkotja a tágabb értelemben vett Aucklandet.
A Mercer-féle életminőség-vizsgálat alapján 2018-ban a település Münchennel megosztva a világon a 3. helyet kapta a legélhetőbb települések listáján.
A település kialakulását roppantul kedvező földrajzi fekvésének köszönheti, ami mind a maorik, mind az európai telepesek részére vonzó volt. Egy, a legkeskenyebb részén mindössze két kilométer széles keskeny földszoroson fekszik, ami Új-Zéland Északi-szigetének északi és déli részét köti össze egymással. A földszoros két oldalán kitűnő természetes kikötőöblök vannak, amelyek a Tasman-tenger, azonkívül a Csendes-óceán felé nyílnak.
A település és környékének kiterjedése egyetlen monogenetikus vulkáni mező(wd), az Aucklandi vulkáni mező (Auckland Volcano Field). A városközponttól mért 30 kilométeres körben csaknem ötven olyan kis bazaltvulkánt azonosítottak a geológusok, amelyek az elmúlt 250 000 évben törtek ki, javarészben csak egy alkalommal. A következő tűzhányó-kitörés legtöbbször egy másik helyen zajlott le a térségen belül. A korábbi utolsó ilyen eseményre 600 évvel ezelőtt került sor, ennek révén keletkezett a Rangitoto-sziget a Hauraki-öbölben, az aucklandi kikötő bejáratánál. A vulkanológiai kutatások folytonosan pontosítják a térség múltjáról alkotott képet, ami azért is különösen lényeges, hogy a polgári védelem fel tudjon készülni egy lehetőség szerinti következő kitörés esetén szükségessé válható kitelepítésre. Mert a település egész kiterjedése geológiailag aktív vulkáni területnek számít, ahol bármikor megindulhat egy újabb tűzhányó keletkezése vagy egy régebbi feléledése. Az is lehetséges viszont, hogy erre legközelebb csak évezredek múlva kerül sor.
