A Niagara-vízesés (angolul: Niagara Falls) egy óriási vízesésegyüttes a Niagara folyón. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik, elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls (Ontario) és Niagara Falls (New York) ikervárosok közt látható, 27 km-re Buffalótól.
A Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Ugyancsak az amerikai oldalon látható még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, melyet a Luna-sziget különít el.
A Patkó-zuhatag
A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába.
Bár nem jócskán magas, a Niagara-vízesés igencsak széles: több mint 168 000 m zúdul le minden percben magas vízállás során, és 110 000 m átlagosnál. Ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában.
A Niagara-vízesés ugyanabban az időben csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektromos ereje folytán. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások közt feladja a leckét a gondviselők részére a 19. századtól fogva. A Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Ugyancsak az amerikai oldalon felfedezhető még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, melyet a Luna-sziget különít el.
A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába.
Bár nem roppantul magas, a Niagara-vízesés eléggé széles: több mint 168 000 m zúdul le minden percben magas vízállás során, és 110 000 m átlagosnál. Ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában.
A Niagara-vízesés ugyanabban az időben csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektromos ereje folytán. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások közt feladja a leckét a gondviselők részére a 19. századtól fogva.
