Pátra Görögország negyedik leghatalmasabb települése és a nyugat-görögországi Ahaia prefektúra székhelye.
A település a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl szélén helyezkedik el. A település 215 km-re fekszik Athéntól, 94 km-re Pürgosztól, 134 km-re Korinthosztól és 144 km-re Tripolitól. A legszámottevőbb folyó nem messze a Glafkosz, mely a Panakhaikó hegyen ered, és a településen át ömlik a tengerbe. A nagy esésű folyó 1925 óta szolgál energiával a környező falvaknak. Itt épült az állam legelső vízerőműve is. A folyó ivóvízként is szolgál Pátra lakosainak.
A görög mítoszok alapján – amelyről Pauszaniasz Periégétész írt – három helység egyesüléséből alakult meg. Ezekből Aroét és Antheiát Eumélosz alapította, később kettőjük közt alakult Messzatisz, amelyek végül összeolvadtak. Eumélosz mítosza azt hivatott alátámasztani, hogy ezen a környéken kezdődött az akhaiai földművelés.
A település helyén már időszámításunk előtt 3000 évvel is létezett egy kisebb helység. A mükénéi uralom alatt (Kr. e. 1580-1100) a helység kisebb virágzásnak indult. Kr. e. 280 után és a római hódítás előtt a helység lényeges szerepet játszott a második Akháj Szövetség megkötésében más településekkel közösen. Kr. e. 14-ben Augustus császár római kolóniát hozott létre a település helyén, mindent összevetve a római korban a helység visszafogott mezőgazdaságból élő faluból releváns kikötővárossá nőtte ki magát. Krisztus után a település meghatározó keresztény központtá vált, ezután a Római Birodalom kettéválása után is megőrizte fontosságát mint kikötőváros. 1204-ben a keresztes hadjárat alatt lovagok megalapították az Akháj Fejedelemséget, melynek a település is a része lett. 1430-ban az Oszmán Birodalom leigázta Bizáncot, mindent összevetve egykettőre az Akháj fejedelemség is török kézre került. Ezt követően Velence és Genova nagyszámú támadást intézett a törökök ellen a település visszafoglalása érdekében, de Pátra 1828-ig török kézen maradt. Ekkor a francia expedíciós hadtest támogatásával a település felszabadult, ezt követően szélsebesen a független Görögország második legnélkülözhetetlenebb városává vált. A 20. század elején sebes fejlődésnek indult, és Pátra lett az első görög település ahol megjelent az utcai világítás is. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek, ezt követően a második világháború alatt olasz és német csapatok szállták meg.
Napjainkban a település nagyfokú idegenforgalommal bír. Ezt szolgálja a sok szálloda és a szórakozóhelyek. Látványosságai közt van a település fölé emelkedő török kori erőd és a csodálatos Szent András Székesegyház. Emellettés ismert a 2004-ben épült Peloponnészoszt és Közép-Görögországot összekötő monumentális híd, mely a település mellett ível keresztül a Korinthoszi-öblön. Januárban a településben kerül megrendezésre a Pátrai Karnevál, melyen artisták, zenészek és különféle mutatványosok lépnek fel. A rendezvényt már 160 éve évente megrendezik a településben. Ezenkívül nevezetes még a Pátrai Internacionális Parádé, melynek alatt színdarabok és musicaleket tekinthetünk meg minden nyári hónapokban töménytelen mennyiségben. A kulturális életet szolgálja a település nagyszámú galériája, könyvtára és színháza, köztük a nevezetes Apolló Színház. A település 2006-ban Európa kulturális fővárosa lett.
