Baku Azerbajdzsán fővárosa és egyben leghatalmasabb települése. Népessége 2 045 815 fő (2011). Lényeges kulturális, közlekedési és kereskedelmi centrum.
A település és környéke a Föld egyik legjobban szennyezett része.
A főváros az Abşeron-félsziget déli részén fekszik, a Kaszpi-tenger nyugati szélén, 28 méteres tengerszint alatti magasságban.
Az éghajlat Bakuban félszáraz mérsékelt. Időjárása nyári hónapokban forró és száraz, amíg télen hűvös és csapadékos, mikor is viharos sarki eredetű szelek fújnak (példának okáért az északról fújó Xəzri). Bár a hó ritka errefelé, a partvonal hőmérséklete de lesüllyed fagypont alá. A havas napok száma 10 körüli. Az évi átlaghőmérséklet kb. 15 C, az átlagos évi csapadékmennyiség alig 200 mm/év.
A legelterjedtebb nézet alapján Baku nevének jelentését a település régebbi perzsa neveiből származtatják. Az egyik teória alapján a Bad-kube azt jelenti, hogy a „település, ahol a szelek fújnak”. A másik nézet alapján a Bagkun névből ered, melynek mondanivalója az „Isten hegye”. Az arab források által feltüntetett névváltozatok (Baku, Bakukh, Bakuya, Bakuye) mind a perzsa névből származnak. Egy harmadik vélemény alapján az titulus visszanyúlik a zoroasztrikus időkbe, és a Baga szóból ered, mely napot vagy istent jelent.
A település népességének tekintélyes részét az azeriek alkotják (90%). A népesség növekedése a 19. század centrumában indult meg. Az akkor még 7000 lakosú helység népessége 1860-ra 13 000, 1897-re 112 000, 1913-ra már 215 000 főre növekedett. Ezt követően a település növekedését a két világháború szakította meg egy időre, de napjainkban Bakunak több mint kétmillió lakosa van.
A település tömegközlekedését a metró és a buszok látják el. Régen voltak villamosvonalak is, de ezeket megszüntették. A baki metró két vonalból áll, a piros és a zöld színnel jelöltből. A buszok az útvonalukon belül bárhol megállnak, ha leintik őket, vagy ha valaki szól, hogy álljon meg. Ezenkívül még van két taxitársaság is a településben. A sárga színű kocsik a Star, amíg a fehér színűek a Azerq taxis cég járművei.
A település repülőtere a Heydər Əliyev internacionális repülőtér. Ezenkívül rendszeres kompjáratok kötik össze Bakut a türkmenisztáni Türkmenbaşyval, emellett az iráni Bandar-e Anzalival és Nusahrral.
Baku belvárosának terjedelmes részét az UNESCO Baku fallal körülkerített része a Şirvanşah térrel és a Szűz-toronnyal meghatározás alatt a Világörökség részévé nyilvánította, 2000-ben. A sirváni sahok palotáján és a Szűz-tornyon kívül, két karavánszeráj, fürdők, tűztemplom és a Djuma mecset is itt fedezhető fel, amely egykor a Szőnyeg és Szépművészeti Múzeumnak adott otthont, de az most már az egykori Lenin Múzeum épületében látható.
A főváros másik látványossága az egykori Kirov park, ma a „Mártírok vonala”, a karabahi háború és a „Fekete Január” áldozatainak emlékére.
Ezenkívül a településben még látható több múzeum, és elegáns, 19. századi alkotmány, főleg a belvárosban és az olajkorszak folyamán épült városrészben.
Bakunak élénk kulturális élete van. A településben több színház, mozi, koncertterem, operaház, diszkó és kocsma fedezhető fel. Itt szervezték össze 2012 májusában a Eurovíziós Dalversenyt.
A színházak repertoárjában ugyanúgy fellelhetőek a nemzeti és internacionális művek. Az Azerbajdzsáni Állami Operaház és Balettintézet a legjelentősebb színház, ezenkívül operaház. A Nemzeti Filharmónia koncertterme (Azərbaycan Dövlət Filarmoniyası) ugyancsak híres, betudhatóan kitűnő akusztikájának. A legjelentősebb mozi az Azerbajdzsán Mozi, a Heydar Aliyev Királyi kastély ugyanakkor Baku legnagyobb előadóteme.
A diszkók egészen kora reggelig, amíg a kocsmák hajnalig tartanak nyitva. A leginkább közkedvelt diszkók a „Club 1033”, „X-site”, „Capitol Night Club”, „Hyatt Disco”, „Zagulba Disco Club” és a „Le Mirage”. A pubok közül ismert a „Rigs bar” és a „Phoenix Bar”.
Az egyik legjelentősebb esemény a évente megszervezett Bakui Internacionális Jazzfesztivál, ahova több neves zenész is érkezik az USA-ból, Németországból, Oroszországból, Grúziából stb.
A település legjelentősebb strandjai a Shikhovo és az „Ezeregy éjszaka”.
