Brno (ˈbr̩no; németül: Brünn; magyarul: Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül áøéï, Brin) mind népességét, mind területét nézve Csehország második legjelentősebb települése, Morvaország leghatalmasabb települése, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa. Brno a Dél-morvaországi kerület centruma, melyen belül önálló járást alkot, a Brno települési járást. A település a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik, lakossága nagyjából 400 000 fő. Agglomerációjának lakosságát jellemzően 800 000 főre teszik. A térség állandó lakossága a 2004-es népszámláláskor 730 000 fő volt.
Brno Csehország igazságszolgáltatási intézményeinek székhelye. Itt van az Alkotmánybíróság, a Legfelső Bíróság, a Legfelső Közigazgatási Bírósága és Legfelső Ügyészsége is. Mindezek mellett itt van a legtöbb államigazgatási intézmény székhelye is. Ezek közé sorolható az ombudsman, a Versenyvédelmi Hivatal, ezenkívül a Cseh Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Felügyelőség is. Brno a 13 egyetemi intézményhez tartozó 33 karával és 89 000 hallgatójával egyetemi centrum is egyben. A törvényi előírásoknak megfelelően a Cseh Televíziónak és a Cseh Rádiónak is van itt stúdiója.
A Brnói Kiállítóközpont Európa ebben a kategóriában leghatalmasabb építményegyüttesei közé sorolható, és világszinten is ez a 23. legnagyobb. A komplexum 1928-ban nyílt meg, és innentől kezdve a településben permanensen tartanak kiállításokat és vásárokat is. Brno nagy hírű az itt megtartott motor- és másfajta futamokról, melyeknek az 1930-as Grand Prix-bajnokság óta a Masarykův okruh házigazdája. Egy másik, a helyhez kapcsolódó internacionális esemény az Ignis Brunensis Internacionális Tűzijáték Esemény, melyet naponta 100-200 ezer ember tekint meg.
A legtöbb látogatót a Špilberk vár, ráadásul a Szent Péter és Pál-katedrális vonzza a településbe. Mind a két építmény a Petrov-hegyen, az óváros területén, a település szívében helyezkedik el. Ezek a település legnevezetesebb építményei és gyakran a helység szimbólumaiként emlegetik. A település másik, megmaradt vára a Brnói-víztározó közelében fekvő Veveří vára. Ehhez az épülethez, mint Brno nagyszámú más helyéhez, több legenda is kapcsolódik. Brno egy másik releváns építménye a funkcionalista Tugendhat-villa, mely megjelenik a UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is.
Középkori magyar neve Berén, később viszont ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott állam nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, mindent összevetve a magyar szövegekben teret nyert a Brno változat, míg Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó jellemzően a Brünn változatot használja, de tulajdonnevekben, példaként helyi sportklubok, vállalkozások tekintetében gyakran a cseh elnevezést.
A település a Dél-morvaországi kerületben, a Cseh-Morva-dombság, a Drahany-dombság és a Brünni-alföld határán, a Svitava és a Svratka folyók völgyében fekszik, a Pozsonyt Prágával összekötő D1-es és D2-es autópálya mellett. A településtől északi irányba látható a szakadékokban és barlangokban bővelkedő Morva-karszt.
Látnivalói
Kapucinusok Szent Kereszt temploma: 1648-51 közt épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük települési urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711-1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: A két Trenk c. regényében ő a „magyar Trenk”).
Spielberg vára (Špilberk): Első alkalommal 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17-18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival közösen Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán felfedezhető márványtábla felhívja a figyelmet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939-40-ben a Gestapo centruma volt, 1961 óta itt felfedezhető a Brnói Települési Múzeum.
A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális megfigyelhető a cseh 10 koronás érmén is.
Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
Újvárosháza: eredendően dominikánus kolostor volt.
Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt érzékelhető a jól ismert „brnói sárkány” és a „brnói kerék”.
Villa Tugendhat: 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, számottevő funkcionalista építmény. 2002 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része.
Kiállítási Térség: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban hoztak létre. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.
Közlekedés
A brnói közlekedési társaság 13 villamosvonalat, 13 trolibuszvonalat (Csehország legnagyobb trolibuszhálózata) 40 nappali és 11 éjszakai buszjáratot működtet. A villamosoknak nagy hagyományuk van Brnóban; az első lóval vontatott járat 1869-ben indult. A települési tömegközlekedés a IDS JMK nevű rendszerbe integrálódik a régió közlekedési hálózatával és egy-két nagyobb térségből származó településsel közösen. A település metró (S-Bahn) rendszer kiépítését is tervezi, hogy a felszíni közlekedést tehermentesítse.
Az első vasút 1839-ben épült meg Brno és Bécs közt. Ez volt az első funkcionáló vasútvonal a mai Cseh Köztársaság területén. Brno ma internacionális jelentőségű vasúti elágazás. Kilenc megálló és vasútállomás bonyolít személyszállítást. Az aktuális főpályaudvart, ami a régió vasútközlekedésének centruma, naponta 50 000 utas használja, kb. 500 vonat érkezik és indul.
A közúti közlekedés területén Brno ugyancsak nagymértékű centrum. A D1-es autópálya vezet Prága és Ostrava felé, a D2-es autópálya ugyanakkor Pozsony felé. Az R52-es gyorsforgalmi út vezet Bécs felé, a tervezett R43-as út kapcsolja ezt követően össze Brnót Morvaország északi részeivel. A település körgyűrű építésén is dolgozik, építés alatt áll a Královo Pole-i alagút, és újabb alagutakat is terveznek.
Légi közlekedés: Brnót két repülőtér szolgálja ki. Az egyik a Brnói repülőtér, melynek forgalma nagyot növekedett az utóbbi években. Innen Londonba, Rómába, Moszkvába, Szentpétervárra és egyéb városokba van közvetlen járat. Ez a repülőtér a rendőrségi helikopterek egyik központjaként is szolgál.
A másik repülőtér egy kis füves repülőtér Brno Medlánky mellett, ezt főleg hobbirepülők és hőlégballonok használják.
A kerékpározás is rendkívül elterjedt Brünnben, 38 kilométernyi kerékpárút vezet a településben. Egy hosszú bicikliút vezet Bécsig megközelítően 130 kilométer hosszan. Brnón nagyszámú túraútvonal is áthalad.
