Kolozsvár Románia második legnépesebb települése, Kolozs megye székhelye. Az állam északnyugati részén helyezkedik el, a Kis-Szamos völgyében, nagyjából azonos távolságra Bukaresttől (445 km), Budapesttől (461 km) és Belgrádtól (483 km). A települést Erdély nem hivatalos fővárosának tekintik. 1790-1848 és 1861-1867 közt az Erdélyi Fejedelemség hivatalos fővárosa volt. Egyike volt annak a hét erődített településnek, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Nagy hírű ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, amellett az unitarianizmus bölcsőjeként.
2011-ben 324 576 lakos élt a település határain belül (ezzel Románia második legnépesebb települése, a nemzeti főváros Bukarest után), ami kismértékű növekedést jelent a 2002-es népszámláláshoz képest. A kolozsvári agglomeráció lakossága meghaladja a 420 000 lakost. Jó néhány műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom (amit a 14. században építettek, és Mihály arkangyalról, Kolozsvár védőszentjéről nevezték el), előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, ezenkívül a Bánffy-palota.
Az Európai Unió 96. legnépesebb települése. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú képzési intézményével és nagyszámú középiskolájával, ma a település Románia egyik legnélkülözhetetlenebb akadémiai, kulturális, ipari és vállalkozásbeli centruma. Másfajta intézmények mellett az állam legnagyobb egyetemének, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek házigazdája. Kolozsvár 2015-ben az Európa Ifjúsági Fővárosa, 2018-ban ugyanakkor az Európai Sportváros címet viselte.
A 179,5 km² kiterjedésű település Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közti szféraban helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében felfedezhető, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter közt van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el. Egykor a településen kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek napjainkban már a település belterületének számítanak.
A települést alkotó 13 szokásos és 5 frissen hozott létre negyed az egykori történelmi városrészek összevonásából vagy kiépítése alatt alakult ki. A mai városközpontot, azaz Belvárost, a történelmi Belváros (a középkori falak közti városrész, melynek része az Óvár is) ezenkívül a Kis-Szamos és Állomás-tér közti a Fellegvár tövében fekvő Hídelve alkotják.
A település legnagyobb negyede a Monostori lakótelep, amely az egykori Kolozsmonostor beépítésével és népességének felduzzasztásával alakult ki az 1970-es és 1980-as években. A település ellenkező, keleti oldalán alakult ki a település másik nagy tömbháznegyede, a Mărăști-lakótelep a történelmi Hóstát területén. Ettől délre láthatóak a Tóköz és Györgyfalvi negyedek, melyek ugyancsak tömbháznegyedek. Nagyrészt tömbházakból áll a Házsongárdi temető felett kiépült Hajnalnegyed, illetve a Hója-erdő aljában levő Donátnegyed is. A település északi oldalán fekvő Kerekdomb és Irisz negyedek ugyanakkor a Bulgáriatelep főképpen ipari jellegű telepek. A település keleti végén felfedezhető Szamosfalvának még napjainkban is falusias jellege van, ugyanis csak az 1970-es években csatolták a településhez.
A településnek két patinásabb, majdhogy nem csupán magánházakból álló negyede van: a Fellegvárinegyed (a település közepén) valamint az Tisztviselőtelep, a Belvárostól délre.
A 2000 utáni gazdasági fellendülést követően a településben robbanásszerűen megnőtt a korszerű lakóházak építése, ami indokolttá tette 5 új negyed elkülönítését. Ebből négy (Szoporinegyed, Borháncs negyed, Jó Napot/Békás negyed, Európanegyed) a település déli részén található régi mezőgazdasági jellegű határrészeken alakult ki, miközben az ötödik (Bükki-erdő) a Monostori lakóteleptől dél-délnyugatra fekvő Bükki-erdő területén alakult ki, főképpen a tájon épített hétvégi házak számbeli növekedése folytán. A városnegyedeket és városrészeket övező határrészek megnevezéseit napjainkban is használják a település mezőgazdasági területeinek megkülönböztetése céljából.
Hivatalosan nem városnegyed a település keleti felén elterülő Patarét (románul Pata-Rât), ahol a települési szeméttelep látható. A Pataréten 2019-ben csaknem kétezer, többségében roma lakos élt.
Látványosságok
- Kolozsmonostori apátság, más néven Kálvária-templom
- A gótikus Szent Mihály-templom Erdély egyik fő kultikus helye, több nagy történelmi esemény színtere.
- Mátyás király szülőháza
- Fadrusz János Mátyás király emlékműve az egyik legjobb kinézettel rendelkező magyar lovasszobor.
- A gótikus stílusban épült Farkas utcai református templom, előtte a Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobrának másolata.
- Az 1774-1775 közt épült Bánffy-palota az erdélyi barokk építészet egyik legjelentősebb műemléke, jelen pillanatban Szépművészeti Múzeum.
- A Házsongárdi temetőben nyugszanak az erdélyi közélet és művészet nagyjai.
- A piarista templom őrzi a Szűzanya kegyképét.
- A középkori vár egyik bástyája, a Szabók bástyája ma is áll.
- A hagyományos stílusban épült alsóvárosi református templom, ismert nevén a „kétágú templom”
- A Fellegvárról elegáns kilátás nyílik az egész településre.
- A Sétatér a 19. század végén létesült park.
- A botanikus kert 14 hektárnyi területén több tízezer növény felfedezhető.
- A Kós Károly által tervezett „kakasos templom” a nemzeti szecessziós megjelenés példája.
- A Farkas utcai református templom és református kollégium
- A Báthory-Apor Szeminárium, amely egykor eredendően jezsuita, ezután 1776-tól piarista intézet lett.
