Zágráb Horvátország fővárosa és a Zágrábi főegyházmegye székhelye az állam északnyugati részén, a Száva szélén.
A település a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal szélén, kardinális közlekedési útvonalak mentén, a Pannon-síkság délnyugati részén a Dinári-hegység és az Alpok közt fekszik. Szamobor, Nagygorica és Zaprešić települések tartoznak hozzá.
A település éghajlata kontinentális. A nyár meleg és száraz, átlagosan több mint 20 C van, miközben télen hideg és 1 C körüli átlaghőmérséklet a sajátos.
Zágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek:
Felsőváros
A Felsőváros (horvátul Gornji grad vagy Gradec) Zágráb történelmi centruma. A középkorban alapították a Káptalandombbal egyesült erővel. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt felfedezhető a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi települési közgyűlés.
A Szent Márk teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült, gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A középkorból maradtak meg a déli oldalon felfedezhető 12 apostol szobra. A tetőn a történelmi Horvátország és Zágráb címere érzékelhető a 19. századból, amit Hermann Bollé és Friedrich von Schmidt kreált. A harangtorony a barokk korból származik, a ma is funkcionáló harangokat 1841-ben tették be. A második legismertebb templom a Felsővárosban az Alexandriai Szent Katalin-templom, amit 1620-32 közt építettek. Belül Antonija Quadrija által alkotott szobrok vannak 1732-ből. Az oltáron Szent Katalin és az alexandriai filozófusok láthatok. A templomban látható képeket a szlovén Krištof Andrej Jelovšek gyártotta.
A templom mellett látható egy korábbi kolostor, amely a 17. században épült, ezt követően erre az 1980-as években ráépítettek. A Felsővárosban felfedezhető még egy kolostor, a Szent Klára, amit a klarisszák hoztak létre. Az egykori kolostorban ma a Zágráb Települési Múzeum üzemel.
A Felsővárosban jó néhány barokk ház és királyi kastély van. A legismertebb a Vojković-palota 1764-ből, ma itt van a Horvát Történeti Múzeum. A múzeum a Matoševoj utca 9. alatt látható. A királyi kastély barokk megjelenése szemrevételezhető a kagylók motívumából is. A másik királyi kastély a báni udvarban látható Rauch királyi kastély, amely Horvátország kormányának a centruma. A Ćirilometodska utca 3. sz. alatt látható a Raffay-palota, ma ez a Horvát Naiv Művészetek Múzeuma, nem messze látható a Zrínyiek lakóhelye. Az Opatijai utcában három barokk királyi kastély felfedezhető még: Juršić, Bužan, Rauch-Sermage.
Az Opatija utca 10. alatt van a korábbi Kulturális Minisztérium objektuma. Itt látható az Arany udvar.
A zágrábi várnak több bástyája és kapuja volt, ezekből csak a Kamenita-kapu maradt meg. Az északi oldalon látható a Popov-torony, ma csillagvizsgáló. A Lotrščak-bástya, amelyről elegáns kilátás nyílik az Alsóvárosra. A bástya alatt halad el a Strossmayer-sétány és a zágrábi sikló.
Káptalandomb
Káptalandomb Zágráb másik történelmi centruma, amely a zágrábi katedrális körül alakult ki. A zágrábi érsekség centruma.
A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) nem kizárólag a Káptalandombot uralja, hanem az egész települést. A katedrális elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás esetén elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély folytán falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Az 1880-as földrengés után neogótikus stílusban építették át, – új harangtornyokat is kapott. Ezt az épületet is Hermann Bollé és Friedric von Schmidt formálták újjá. A középkori időkből a Szt. István-kápolna maradt meg a gótikus freskókkal. Az oltáron a Golgota érzékelhető. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, ezenkívül 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc Kristóf és Zrínyi Péter, akik a 19. századtól a horvát nemzeti szabadság szimbólumai.
A téren és a Kaptol utcában látható a barokk stílusú kanonok-kúria, a ferences templom és kolostor. A templomon kívül az 1683-ban befejezett Szent Ferenc-kápolna áll. A Nova Ves utcában áll a barokk stílusú Szt. Ivan Krstitelj-templom.
A Felsőváros és a Káptalandomb közt terül el a Dolac, a piactér, a Szűz Mária-templommal. Ezenkívül nagyszámú büfé, kávézó, étterem, bolt látható itt.
Alsóváros
Az Alsóváros az urbanizált korszerű Zágráb centruma. A 19-20. század fordulóján épült ki.
A fő és legnagyobb tere a Jelačić bán-tér. Valamikor piac volt, ma turisták kedvelt helye, sétálóterület és a téren több kávézó felfedezhető. A téren látható Josip Jelačić bán szobrát, amit 1866-ban állítottak, készítője Anton Dominik Fernkorn. (Eredendően kardjával Magyarország felé sújtott, de mára elfordították.) A téren látható még a Kolmár-palota, amely ma a Horvát Irodalmárok Társaságának székhelye és a Rado-ház.
A tér nyugati oldalán kezdődik az Ilica, a legismertebb zágrábi bevásárlóutca. Zágráb centrumában több sétálóutca felfedezhető, ahol kávézók, vendéglők és boltok kínálják áruikat és szolgáltatásaikat. A Bogovićeva utcában látható az ismert Földszinti nap szobra, amit Ivan Kožarić faragott. Délre az Ilicától találahtó a Petar Preradović-tér. A téren látható Petar Preradović szobra, Oktogon és az Első Horvát Takarékpénztár létesítménye, amely 1898-1900 közt épült.
Az alsóváros ismert a korszerű épületeiről is és parkjairól is. Zágráb zöldövezete is itt látható a Zöld patkó. A 19. század végén építette Milan Lenuzzi. A legrégibb park a Zrinjevac, amely hivatalosan a Strossmayer-tér. A park mellett van a Horvát Akadémiai és Művészeti Akadémia építménye, amit 1884-ben Friedrich von Schmidt épített neoreneszánsz stílusban. A tér keleti oldalán felfedezhető a Külügyminisztérium objektuma és a megyei bíróság, az északi oldalon a Felsőtábla (bíróság) építménye. A nyugati oldalon történelmi létesítmények állnak: Vranyczany-palota, amely ma a Régészeti Múzeum és a Medaković-palota. A téren felfedezhető a Priester-palotát és a Palace Hotelt is, amely a 19. század végén épült neobarokk stílusban, ill. itt látható Milan Lenuzzi emlékháza is.
A Tomislav király téren felfedezhető az uralkodó szobra. Az északi oldalon van a Művészeti Pavilon (1898), a déli oldalon mindazonáltal a főpályaudvar. Az épülettől keletre felfedezhető Vlaho Bukovec festő háza és Feller háza. A Zöld patkó déli oldalán van a Starčević tér a Starčević-házzal (1895), amely ma a települési könyvtár otthona. Itt látható még az Esplanade Hotel (1924). Ebben a hotelben szálltak meg valamikor az Orient Express utasai. A hoteltől nyugatra húzódik a zágrábi Botanikus kert.
A Zöld patkó nyugati részében látható a Marulić-, Mažuranić- és a Tito marsall tér. A Marulić téren emelkedik a szecessziós stílusú Horvát Állami Archívum (1910-13).
A Tito marsall téren áll a neobarokk stílusú Horvát Nemzeti Színház, amit 1894-95 közt építettek és Horvátország legfőbb színháza. Az épületet I. Ferenc József király avatta fel. Előtte áll Meštrović szobra. Keletre van a Művészeti és Ipari Múzeum, a Horvát Iskolamúzeum. Tőle délre funkcionál a Drámaművészet Akadémiája.
Az Alsóváros keleti részében, a Zöld patkótól keletre felfedezhető a Horvát Nagyok tere, ahol az ezelőtt tőzsdeként funkcionáló alkotmány áll. Ma ez a Horvát Nemzeti Bank székhelye. Nem messze felfedezhető a Fasizmus áldozatainak tere.
Másfajta látnivalók
- A városközponttól keletre, a Maksimir negyedben felfedezhető a Maksimir park, amit a 18. században hoztak létre angol parkként. Itt terül el a Zágrábi állatkert.
- A település északi részében felfedezhető a zágrábi temető, a Mirogoj. A 19-20. század fordulóján létesítették, az épületeket Hermann Bollé építette.
- Zágráb déli részén fekszik a Jarun sportközpont, ahol vízisportokat lehet űzni. Lanište faluban látható a 2008-ban átadott Zágrábi Aréna.
- Új-Zágráb legfőbb látnivalója Európa egyik óriási mecsete, a Zágrábi Iszlám Centrum.
- A határában álló zágráb-remetei kegytemplom 1525-ben épült a mellette levő pálos kolostorral egyesült erővel. Kegyképe a máriavölgyi kegyszobor festett másolata. Búcsújáróhely.
- Medvedgrad a Medvednica-hegység déli oldalában magasodó erőd.
