Peking a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú településének egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa. Pekinget északról, nyugatról, délről és kis részben keletről Hopej tartomány övezi, miközben délkeletről Tiencsin tartománnyal szomszédos.
Peking – népességét nézve – Sanghaj után a második legnagyobb kínai település. Az állam egyik fő közlekedési csomópontja, minden irányban jó néhány vasútvonal, közút és autópálya indul ki innen. Itt felfedezhető a legtöbb internacionális légitársaság kínai centruma is. Peking elismerten Kína politikai, tanítási és kulturális centruma, miközben Sanghaj és Hongkong inkább gazdasági téren domináns települések.
Peking Kína négy ősi fővárosának egyike.
Pekinget északról és nyugatról hegyek veszik körbe, legmagasabb pontja a Hopej tartomány határán fekvő, 2303 méter magas Tungling-hegy, a Hszisan-hegység része. A tartományon folyik át a Jungting és a Csaopaj folyó. Innen indul a Föld leghosszabb csatornája, az 1794 kilométer hosszú Nagy-csatorna, amely társítja a Haj folyót, a Sárga-folyót, a Huaj, a Jangce és a Qiantang folyókat.
Peking gazdasági agglomerációjához tartoznak a környező települések, amikkel kereskedik a főváros. Délre van Daxing, Langfang, Yangliuqing. Nyugatra van Pekingtől Xiheying, Yuxian, Yangyuan. Pekingtől északi irányba látható Changping. Észak-nyugatra Huailai, Xuanhua, Zhangjiakou, a Nagy Fal déli oldalán van még az észak-nyugati irányba Ximalin, Huai’an. Dél-nyugatra Pekingtől Zhouzhou és Xincheng. Keletre van a fővárostól Sanhe, Jixian, Zunhua. Észak-keletre Miyun és távolabb Changde és Yingshouyingzi. Dél-keletre látható Pekingtől Tianjin, Dagu, Tanggu, Hangu.
Peking települése a tartomány délnyugati részén fekszik é. sz. 39 54 20, k. h. 116 23 29. A település koncentrikus körgyűrűk által határolt sávos rendszerben terjeszkedik, a körgyűrűk számozása 2-vel kezdődik, miközben a legszélső, az 5. körgyűrű, már külvárosokon is keresztülhalad. Centruma a Tienanmen kapu és tér, amellett az attól északi irányba fekvő Tiltott Település, ami a császárok lakóhelye volt. A Tienanmen tértől nyugatra terül el Csungnanhaj városrész, Kína mai legfőbb vezetőinek lakóhelye. Peking központján keletről nyugatra fut a Csang’an főút, a település egyik fő ütőere.
A település klímája meglehetősen zord. A nyár a kelet-ázsiai monszun hatására forró és párás, amíg a tél hideg, száraz és szeles a Szibériából érkező légtömegek okán. A januári középhőmérséklet -4, -7 C, a júliusi mindazonáltal 25-26 C. Az évi csapadékmennyiség több mint 600 milliméter, aminek -e nyári hónapokban esik.
Pekingben komoly probléma az általános szennyezettség és a közlekedés és ipar okozta levegőszennyezés. Az Észak- és Északnyugat-Kínában felfedezhető sivatagok talajeróziója miatti por jelenléte gyakran okoz homokviharokat, amelyek megbénítják a települést. Peking tekintélyes erőfeszítéseket tett arra, hogy a 2008-as olimpiára megtisztítsák a fővárost. Ennek eredményeképpen korlátozásokat vezettek be a közlekedésben; némely napokon csak némely rendszámú gépjárműk közlekedhettek.
Pekingben alapvetően három fő építészeti megjelenés jelenik meg. Időben az első a császári Kína szokásos építészete, amit valószínűleg a Tienanmen tér (Mennyei Béke Kapuja), Kína egyik védjegye, a Tiltott Település és a Ég temploma szemléltet legjobban. Természetesen nagy mennyiségben jelen van a szocialista realista („szocreál”) építészet, az 1950-es és 1970-es évek közt épült kocka formájú, alacsony színvonalon elkészített létesítmények is. Végül, csaknem mindenhol találkozhatunk a legfrissebb kori építészeti csodákkal – legfőképpen Peking központi pénzügyi körzetében.
Az építészet régebbi és új stílusainak döbbenetes kavalkádjával találkozhatunk a Tasance Művészeti Körzetben, ahol az 1950-es évek látványképei keverednek a mai hipermodern építészet keverékével. Az amerikai települési élet befolyása tükröződik a kínai Orange County kialakításában, amely kísérlet egy külvárosi projekt végrehajtására a fővárostól kb. egy órára északi irányba.
A pekingi lakosok pekingi dialektust beszélnek, mely a kínai nyelvnek a mandarin nyelvváltozata. Ez a beszéd a putunghuára épül, mely a hivatalos beszélt nyelv a kontinentális Kína és Tajvan területén, és egyike Szingapúr négy hivatalos nyelvének is. A Pekinghez tartozó vidéki területek lakói saját dialektusban beszélnek, mely a Hebei tartományban beszélthez hasonlatos.
A „pekingi opera” a nemzet széles körben elterjedt művészeti formája. Széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy a pekingi opera a kínai kultúra egyik legjelentősebb eredménye, amit dalok, monológok, dialógusok és átvitt értelemmel bíró cselekvések, úgy mint gesztusok, mozdulatok, harcok és akrobatika egységes keverékeként adnak elő. A pekingi operát archaikus nyelven adják elő, amely különbözik a mandarin vagy a pekingi dialektus aktuális állapotától. Ettől a szöveget nehéz megérteni, így a korszerű színházak gyakran alkalmaznak kínai és angol nyelvű elektronikus feliratozást.
A szehojüan Peking tradicionális építészeti megjelenése. A szehojüan egy négyszögletes lakóépület, aminek szobái egy központi udvart fognak közre. A belső udvaron javarészben egy gránátalmafa, virágágyások vagy kis halastó látható. szehojüanok szegélyezik a hutungokat, fasorokat, amelyek Peking óvárosi részeit kötik össze. Többnyire kelet-nyugati irányú egyenes utcák, hogy a rá nyíló kapuk a fengsuj elvei alapján északi irányba vagy délre nyílhassanak.
A szehojüanok és a hutungok, amelyek valaha Peking fő arculatát adták, szakadatlan tűnnek el, átadva helyüket a magas épületeknek és irodaházaknak. A hutungok lakói a kisajátítás eredményeként azonos, vagy nagyobb méretű lakásokra jogosultak, mint amekkora házuk eredendően volt. Sokan panaszkodnak viszont arra, hogy a hutungok tradicionális utcai és közösségi élete nem helyettesíthető. A kormány programjában megjelenik a legtradicionálisabb hutungok megőrzése, hogy a 2008-as olimpia közepette az ide érkező látogatók megtapasztalhassák ezen utcák hangulatát.
A Kínai Nemzeti Könyvtár Ázsia legnagyobb könyvtára, a planéta talán legnagyobb könyvgyűjteményével büszkélkedhet a több mint 23 millió kötetével. A legnagyobb és a leggazdagabb kínai könyvgyűjteményről és történeti dokumentumtáráról van szó. A Kínai Nemzeti Könyvtár előfutára a Fővárosi Könyvtárat 1909. április 24-én alapította a Csing-dinasztia kormánya. 1912-ben nyitották meg formálisan a Xinhai forradalom (Hsinhai forradalom, a kínai Xinhai év után.) 1916-ban kapott egy új státuszt. 1928 júliusában a nevét Nemzeti Pekingi Könyvtárra, ezután Nemzeti Könyvtárra változtatták. A Kínai Nemzeti Könyvtár gyűjteménye könyveket és archív anyagokat örökölt a Csing-dinasztia Császári Wenyuange Könyvtárától, beleértve olyan könyveket és kéziratokat is, melyek Szung-dinasztia déli könyvtárából származtak.
Peking sajátos konyhaművészete a mandarin konyha, aminek legismertebb ennivalója a pekingi kacsa. A Manhan Quanxi vagy Manchu Han császári ünnepség egy tradícióknak megfelelő díszlakoma, melyet a Csing-dinasztia mandzsu császárai tiszteletére tartottak. Napjainkban is rangos és drága program. A Fuling Jiabing egy szokásos pekingi édesség, egy töltött palacsintához (bing) hasonlít, mely fu ling gyökérrel, a szokásoknak megfelelő kínai konyha egy általános hozzávalójával készül. A teaházak Peking meghatározó intézményei. A kínai tea kultúrája jócskán változatos, és a költségesebb teafajtáknak valóságos varázserőt tulajdonítanak; ezek a monda alapján rettentően eredményesen gyógyítják a beteg szervezetet.
A cloisonné vagy más néven rekeszzománc egy tradicionális kínai fémmegmunkálási technika és egyike a legmegbecsültebb szokásoknak megfelelő mesterség Kínában. A rekeszzománc-készítés körülményes és komplikált folyamat. A rekeszeket vagy cloisonokat (francia: „rekesz”) zománcanyaggal (vizes üvegporral) töltik ki, ezt követően a tárgyat kiégetik, simára csiszolják, polírozzák, díszítéséhez arany, ezüst, vörös- vagy sárgaréz szalagokat, vagy akár egyszerűbb fémet használnak.
A pekingi lakkművesség ugyancsak népszerű kifinomult mintázatairól, az eszközök külsejére faragott képekről, és az eltérő díszítési technikákról. A legjellegzetesebb a faragott vöröslakk. Akár 20-60 vékony lakkréteg adja a díszítendő felület vastagságát, melyből mikor is gumikeménnyé száradt, kifaragják a tárgyat díszítő domborművet. A faragott vöröslakk tárgyakon a vörös kiegészítéseként előfordulhat világoszöld, sárgásbarna, barna, fekete és lila színű lakkréteg is.
A 19. és a 20. századokban lezajlott események – az európai katonai beavatkozás okozta károk, a második világháborúban bekövetkezett japán megszállás és a kulturális forradalom –, ráadásul az aktuális felfokozott ütemű urbanizáció, a hutongok felszámolása ellenére Peking nagyon sok tekintélyes történelmi értékkel ellátott, igen vonzó a turisták részére.
A Tienanmen tér („mennyei béke kapuja”) Kína és Peking legszámottevőbb látnivalója, annál is inkább, mert saját szépségén túl innen nyílik a Tiltott település bejárata. Újabb világszínvonalú turistalátványosságok: a kínai nagy fal Pataling melletti fejezete, a Nyári Királyi kastély, emellett a Mennyei Béke temploma.
Épületek, emlékművek
- A nagy fal részletei Badalingnál – (Világörökség)
- A Tiltott Település – (Világörökség)
- Mennyei béke tere vagy Tienanmen tér – az 1919-es, 1976-os és 1989-es tiltakozások és események színtere
- Tienanmen – „Mennyei Béke Kapuja”, a Tiltott település főbejárata
- A Nagy Népi Tanács – a törvényhozás ünnepi színtere
- Nemzeti Múzeum
- A Nép Hőseinek emlékműve
- Mao Ce-tung mauzóleuma
- Nyári Királyi kastély – (Világörökség)
- Régi Nyári Királyi kastély romjai
- „Pekingi ember” – Homo erectus emlékhely Csoukoutienben – (Világörökség)
- A Ming-dinasztia sírkamrái – (Világörökség)
- Történelmi hutungok nagyszámú régi kerületben
- Templomok, katedrálisok, mecsetek
- Az Ég temploma – (Világörökség), Peking déli részén
- A Föld temploma – Peking északi részén
- A Nap temploma – Peking keleti részén
- A Hold temploma – Peking nyugati részén
- Jungho templom – Láma templom
- Konfuciusz temploma
- Patacsu – 8 buddhista templom a Pekingtől nyugatra fekvő hegységekben
- A Szeplőtelen fogantatás katedrális
- Niucsie mecset – Peking legrégebbi mecsete
Közparkok
- Pejhaj park
- Csingsan park
- Hsziangsan park
- Pekingi Botanikuskert
- Pekingi Állatkert
Vásárlás és kereskedelmi körzetek
- Vangfucsing – Peking leginkább közkedvelt internacionális bevásárlókerülete
- Hszitan – bevásárlóközponzok, szupermarketek
- Hsziusujcsie – „Selyem utca”, a hamisított portékák leginkább közkedvelt lelőhelye
- Csung Kuan Cun – „Kína Szilicium-völgye”, elektronikai gyártmányok
Szállodák
A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakítása utáni első két évtizedben, az korábbi pénzügyi és szociális helyzet folytán Pekingben gyakorlatilag nem voltak szállodák, legalábbis nyugati színvonalúak. A külföldről vagy távoli részekről érkező utazók elhelyezésére a Csaotajszuo hálózat állt rendelkezésre. Ezek igazság szerint állami tulajdonú és alárendeltségű szálláshelyek voltak, kb. a magyar egyetemi kollégiumok révén kínált körülményekkel. Pár ilyen intézmény a mai napig funkcionál.
Az 1970-es évek végén, Teng Hsziao-ping korábbi vezető vezérlésével egész Kína gazdasági fejlődésnek indult, soha nem látott reformokat hajtottak végre. Erre az időszakra tehető Pekingben a nyugati színvonalú szállodák megjelenése, ekkor vált az állam egyik meghatározó érdekévé a határon túli tőke, az üzletemberek fogadása. Ebben az időben épültek a turisták részére szánt szállodák, szálláshelyek is. Tekintettel arra, hogy mára Peking Ázsia egyik hatalmas és legszámottevőbb státusszal ellátott városává vált, rangjának optimális színvonalú internacionális szállodák közül lehet választani, amelyek a legkényesebb igényeket is kielégítik.
Peking legismertebb szállodája az állami tulajdonú Peking Hotel. Újabb fontosabb szállók: a Nagy Fal Sheraton Hotel, a Csienkuo Hotel, a China World Hotel, a Grand Hyatt az Oriental Plazában, ezenfelül a Peninsula Palace Hotel, amit a hongkongi Peninsula-csoport üzemeltet.
Egyre növekvő számban ifjúsági szálláshelyek is felfedezhetők a településben. A legtöbb a belvárosban, a Keleti Harmadik körgyűrű környékén nyílt.
Éjszakai élet
Peking éjszakai élete igen változatos. A legtöbb klub és bár a Szanlitun(wd) utcában és annak környékén felfedezhető Csaojang körzetben. A kezdetben csak a szűk Szanlitun utcára korlátózódó zóna napjainkban már egész szórakozónegyeddé nőtte ki magát, a Munkás stadiontól a Harmadik körgyűrűig.
Északnyugat-Pekingben látható Vutaokou, a főleg koreai és egyéb határon túli tanulók által lakott kerület, amely ugyancsak pezsgő éjszakai élettel ellátott.
