Detroit az Amerikai Egyesült Államok Michigan nevű államának leghatalmasabb települése. A Detroit folyó mentén felfedezhető, közvetlenül a kanadai határ mentén. Tekintélyes kikötő- és iparváros volt, az amerikai autógyártás fellegvára, a Ford, a Chrysler, a Dodge, a GM és a GM leányvállalatai egy részének (Saturn, Chevrolet, Pontiac, Hummer, GMC, Cadillac és Buick) otthona. Becenevei többségét is ebből eredően kapta, messze a leggyakrabban Motor city vagy rövidebben Motown néven emlegetik. A 2004-es népességszámlálás alapján az Egyesült Államok 11. leghatalmasabb települése. Az elektronikus zene egyik fellegvára. Innen indult útjára a település nevét is magába foglaló un. „Detroit-techno” (Carl Craig, Derrick May, Juan Atkins, stb.). Jól ismert a sportjáról is, pl. Detroit Pistons az NBA-ben vagy a Detroit Red Wings az NHL-ben.
Detroitot francia szőrmekereskedők alapították 1701-ben, miután egy évvel ezelőtt a LaSalle expedíció alatt a csapat katolikus papja, Louis Hennepin atya fergeteges helynek találta városalapításra a környéket. Antoine Laumet, 1701-ben saját pénzből megalapította Fort Pontchartrain du Détroit erődjét. A település szépen fejlődött, ezt követően több indián támadást is átvészelve végül a francia-indián háború végén, 1760. november 29-én, egyetlen puskalövés nélkül brit kézre került. Az utolsó indián támadás 1763-ban érte a települést, a mindkét részről véres népirtásba torkollott Pontiac-felkelés alatt.
Az amerikai függetlenségi háború alatt végig, valamint utána is angol kézen maradt erőd végül a Jay megállapodás (Jay Treaty) keretében (mely alatt a Nagy-tavak környéki angol kézen, de amerikai zónában levő erődöket az angol csapatok átadták az amerikaiaknak) 1796. február 29-én Detroit is a korszerű állam fennhatósága alá került. 1805-ben Michigan fővárosává tették, mely címet egészen 1847-ig birtokolta, amikor a kanadai brit erők támadásától tartva egy határtól messzebb eső településbe, Lansingbe helyezték át a település vezetését (Lansing a mai napig Michigan állam fővárosa). Az 1812-es háború alatt a britek visszafoglalták ugyan, de alig egy év múlva, 1813-ban az amerikai csapatok felszabadították. Még a háború vége előtt (1815-ben) települési rangra emelkedett.
A 20. század első felében a gépkocsigyárak munkaerő-szükséglete és az autóipari dolgozók relatíve magas munkabérének vonzereje okán sokan költöztek Detroitba. Köztük sokan feketék, akik a déli államok vidéki területeiről érkeztek, de más nemzetek is vándoroltak be: görögök, lengyelek és magyarok (jó részük Delray városrészben élt). A gazdasági fellendülés egészen a második világháború végéig tartott, ekkor merthogy a fegyvergyártás központjaként is üzemelt a település.
Az 1950-es években, részben az autógyártás hanyatlása, az ipar visszaszorulása, részben ugyanakkor a fokozódó faji ellentétek folytán a fehér középosztály elkezdett kitelepülni a peremvárosokba. Az 1967-es zavargások alatt 43-an életüket vesztették, 1189-re rúgott a sérültek száma, 7200 embert letartóztattak, azonkívül több mint 2000 objektum semmisült meg. Ezt követően is sokan a távozás mellett döntöttek.
A 2010-es évekre Detroit lakossága megfeleződött és a település tekintélyes hányada kiürült, szellemvárossá lett. Sok felhőkarcoló, családi házak ezrei, templomok, iskolák, színházak és rendőrségi alkotmányok napjainkban már konganak az ürességtől, sőt a szegények lakta külvárosok is elnéptelenedtek. Az elhagyott házak időről időre szándékos gyújtogatás okán kapnak lángra, évtizedeken át rendszerint minden október 30-án kellett a tűzoltóknak több tucat tűzesethez kivonulniuk. Az üres házakat többen szemétlerakóhelynek vagy meggyilkolt személyek holttesteinek elrejtésére használják. Egyes vélemények alapján a településben ötvenezer kóbor kutya él, melyek veszélyt jelentenek a lakosokra és azok háziállataira nemkülönben. A legrosszabb állapotban található házakat a városvezetés rendszeres időközönként elbontja.
2008 januárja és 2009 júliusa közt Detroitban a munkanélküliség 14,8%-ról 28,9%-ra emelkedett. 2013 nyarán a település csődöt jelentett.
